Válási eljárásokban a nemzetközi illetékességet a 2201/2003/EK rendelet szabályozza (Brüsszel IIa. rendelet). Ami a kizárólag a házassági vagyonjogi rendszerből fakadó esetek eldöntését illeti, a németországi bíróságoknak nemzetközi illetékességük van, azzal a kikötéssel, hogy a német bíróságnak területi illetékességgel kell rendelkeznie (a családi ügyekkel kapcsolatos és nem peres eljárásokról szóló törvény [FamFG] 105. §-a ). Különösen az a bíróság rendelkezik területi illetékességgel, ahol már folyamatban van egy házassági per. Ezen túlmenően, általában az alperes házastárs szokásos tartózkodási helye szerinti bíróság rendelkezik illetékességgel (a családi ügyekkel kapcsolatos és nem peres eljárásokról szóló törvény [FamFG] 262. §-a).

A házasságkötés időpontjától függetlenül minden, 2019. január 29-én és azt követően megindított eljárásra, meghozott bírósági határozatra, valamint kibocsátott okiratra a 2016. június 24-i 2016/1103 tanácsi rendelet alkalmazandó.

A Rendelet szerint a joghatósággal rendelkező hatóságok a következők:

- Az egyik házastárs halála esetén a házassági vagyonjoggal kapcsolatos kérdések tekintetében az öröklésre joghatósággal rendelkező bíróság (4. cikk).

- Amennyiben házasság felbontására, különválásra vagy házasság érvénytelenítésére vonatkozó keresetet nyújtottak be, a házassági vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos határozathozatalra általában a házassági jogvitáról határozatot hozó bíróság állama rendelkezik joghatósággal.

- Más esetekben a házastársak megállapodhatnak, hogy azon tagállam rendelkezik joghatósággal, amelynek joga alkalmazandó, vagy az a tagállam, melyben a házasságkötésre sor került. Az ilyen megállapodást írásba kell foglalni, dátummal és a felek aláírásával kell ellátni. Megállapodás hiányában főszabály szerint - és az egyik házastárs halála vagy házassági jogvita kivételével - azon tagállam bíróságai rendelkeznek joghatósággal a házassági vagyonjogi rendszerükkel kapcsolatos kérdés elbírálására,

• amelyben az eljárás megindításakor a házastársak közös szokásos tartózkodási hellyel rendelkeztek; ennek hiányában
• amelyben a házastársak utolsó szokásos tartózkodási helye volt, abban az esetben, ha valamelyikük még mindig ott tartózkodik; ennek hiányában
• amelyben az alperes szokásos tartózkodási helye található; ennek hiányában
• amelynek állampolgárságával a házastársak mindegyike rendelkezett.

A peres eljárás kivételével a német közjegyzőket nem kötik ezen joghatósági szabályok, ezért szabadon eljárhatnak, például készíthetnek házassági vagyonjogi szerződést vagy jogválasztásra irányuló megállapodást.

Print this topic

back to top