Első lépésként a házastársak törvényi részesedését állapítják meg az öröklési jognak az elhunytak örököseire vonatkozó elvei szerint. Ha az elhunyt után maradnak gyermekek vagy unokák, a túlélő házastárs törvényi részesedése a hagyaték egynegyede (a német Polgári Törvénykönyv [BGB] 1931. §-ának (1) bekezdése). Ha az elhunyt után nem maradnak gyermekek vagy unokák, szülei és testvérei ugyanolyan törvényes örökösök lesznek, mint a túlélő házastárs (a német Polgári Törvénykönyv [BGB] 1925. §-a). Ebben az esetben a túlélő házastárs részesedése a hagyaték felére nő (a német Polgári Törvénykönyv [BGB] 1931. §-ának (1) bekezdése). A házastárs csak abban az esetben kaphatja meg a teljes hagyatékot, ha az elhunyt után nem maradnak szülők, testvérek, unokaöccsök, unokahúgok vagy nagyszülők (a német Polgári Törvénykönyv [BGB] 1931. §-ának (2) bekezdése).

A házassági vagyonjogi rendszer a második szakaszban befolyásolhatja azt, hogy a házastárs ténylegesen mekkora részt fog kapni:

• 1) A közös vagyongyarapodás rendszerében a túlélő házastársnak azt az igényét, hogy a potenciális gyarapodást kiegyenlítsék, úgy teljesítik, hogy törvényi részesedését a hagyaték egynegyedével növelik meg (a német Polgári Törvénykönyv [BGB] 1371. §-ának (1) bekezdése). A túlélő házastárs például a hagyaték felét kapja akkor, ha az elhunyt után maradtak gyermekek vagy unokák.
• 2) A vagyonelkülönítést előíró házassági vagyonjogi rendszerben a házastárs csak a törvényi részesedést kaphatja meg. Ha viszont a túlélő házastárs az elhunyt gyermekével/két unokájával együtt örököl, a törvényi részesedést a hagyaték felére / egyharmadára kell növelni (a német Polgári Törvénykönyv [BGB] 1931. §-nak (4) bekezdése).
• 3) Ha a közös vagyon rendszerében a házasság az egyik házastárs halálával szűnik meg, az elhunyt részesedése a közös vagyonból a hagyaték részét képezi. A túlélő házastárs az általános előírások szerint örököl (a német Polgári Törvénykönyv [BGB] 1482. §-a).

A házastársak szabadon megválaszthatják, hogy elhalálozás esetén milyen alternatív módon kezeljék az öröklést, és megállapodhatnak kölcsönös intézkedésekben is, (közös) végrendelet vagy örökösödési szerződés formájában. Az egyik házastárs halála után a túlélő házastárs új végrendeletben nem rendelkezhet a vagyonról olyan módon, amely ellentétes a közös végrendelet vagy az öröklési szerződés rendelkezéseivel, amennyiben ezeket a rendelkezéseket mindkét házastárs számára kötelező jelleggel írják elő (a túlélő házastárs új végrendelete például nem írhatja elő a házastársak vagyonának elidegenítését azon közös leszármazók hátrányára, akiket kötelező jelleggel a teljes hagyaték örököseinek jelöltek meg a házastárs halálát követően, vö.a német Polgári Törvénykönyv. [BGB] 2269 §-a).

Print this topic

back to top