A házassági vagyonjog alapján: ha a házassági szerződés vagy a módosító aktus nem tartalmaz egyéb rendelkezést, a közös vagyont két egyenlő részre kell osztani. A túlélő házastárs így minden esetben teljes tulajdonjogot szerez a közös vagyon felén.
Az öröklési jog rendelkezései alapján a közös vagyon másik fele is a túlélő házastársa száll, ha az elhunytnak nem voltak gyermekei. Ha voltak gyermekei, a közös vagyon másik fele azok tulajdonába száll. Ugyanakkor a túlélő házastárs haszonélvezeti jogot kap a közös vagyon e másik felére. A házassági szerződés olyan külön rendelkezéseket is tartalmazhat, amelyek biztosítják, hogy a házastárs halálát követően a túlélő házastárs kedvezmény ben részesüljön (Art. 1457 - 1460 CC).

A túlélő házastársat az öröklési jog külön is védi. A hagyaték egy kötelezően előírt minimum része (kötelesrész) a túlélő házastársat, valamint az elhunyt gyermekeit és szüleit illeti. A túlélő házastárs azonban minden esetben megkapja a hagyatéki vagyon felének legalább a haszonélvezeti jogát. Ez minimum kiterjed a közös lakóhelyül szolgált ingatlan és az abban található háztartási vagyontárgyak haszonélvezetére (Art. 745bis and 915bis CC).

2018. szeptember 1-től megváltoznak a kötelesrészre vonatkozó szabályok. Ettől az időponttól kezdődően az örökhagyó anyja és apja nem számítanak kötelesrészre jogosultnak. Az új szabályok bevezetnek egy ún. változatlan “rendelkezésre álló részt” (szemben a kötelesrésszel), amely az örökhagyó vagyonának fele. Ez azt eredményezi, hogy a gyermekek részére járó kötelesrész számítási szabályai megváltoznak: kevesebb kötelesrészre jogosultak, mint a 2018 szeptemberig fennálló rendszer alapján. A túlélő házastárs védelme fennmarad.

Print this topic

back to top