A túlélő házastárs jogait részben a házasság felbontása esetén történő vagyonmegosztásra vonatkozó rendelkezések védik (a 2.1 és 5.1. pontok alatt említett elvek szerint), részben pedig az öröklési jog. Az öröklésről szóló törvénykönyv (a továbbiakban: ÄB) 3:1 pontja szerint a túlélő házastárs a közös gyermekek és más örökösök előtt örököl. Ilyen helyzetben a vagyonmegosztás valójában nem kérdéses, mivel a túlélő házastárs veszi át – mind a házassági vagyonjog, mind pedig az öröklési jog alapján – az elhunyt hagyatékában lévő teljes vagyont. A gyermekek örökléssel kapcsolatos jogai az ilyen esetekben a túlélő házastárs halálának időpontjáig halasztódnak (ÄB 3:2). Ha viszont a elhunyt házastárs után nem közös gyermekek maradnak (azaz külön gyermekek), vagyonmegosztást kell végezni (ha azonban ezen gyermekek lemondanak az ÄB 3:1 szerinti jogaikról, a túlélő házastárs ugyanazon feltételek szerint örökli az ő részüket is). A külön gyermekek jogai a kötelesrészből állnak (svédül: laglott). Kötelesrészként mindegyik gyermek a teljes hagyaték felének azonos hányadára jogosult.

A vagyonmegosztás azokban az esetekben is szükséges, amikor az elhunyt házastárs végrendeletet hagyott, mivel a túlélő házastárs örökléssel kapcsolatos jogai a végintézkedéssel szemben nincsenek  védve. Az ÄB 3:1 2. bekezdése szerint, a túlélő házastárs alapvető védelmet élvez, amennyiben vannak öröklésre jogosult külön gyermekek, más örökösök vagy végrendeleti örökösök. Az alapvető védelem azt jelenti, hogy a túlélő házastárs minden esetben jogosult – az elhunyt házastárs hagyatékán keresztül és mindaddig, amíg a hagyaték elegendő – olyan összegű vagyonra, amely azzal a vagyonnal együtt, amelyet a túlélő házastárs a vagyonmegosztáskor kapott, eléri az alapösszeg négyszeresét (a 2012. évre vonatkozóan az alapösszeg négyszerese a becslések szerint 176.000 SEK).

Print this topic

back to top