A házastársak örökölnek egymás után függetlenül attól, hogy melyik házassági vagyonjogi rendszer alkalmazandó. Például a vagyonközösségi rendszer esetében a túlélő házastárs megtartja a közös vagyon felének megfelelő részesedést, és megfelelő részesedést szerez abból a közös vagyonból, amelyre az elhunyt házastárs volt jogosult. Végrendelet hiányában az elhunyt gyermekei és házastársa a törvény erejénél fogva elsőként és egyenlő mértékben örökölnek. Azonban a túlélő házastárs részesedése nem lehet kevesebb, mint a teljes hagyaték egynegyede. Amennyiben az örökhagyó nem hagy maga után leszármazottakat, a hagyaték a túlélő házastársra és az örökhagyó szüleire száll. Amennyiben az örökhagyó egyik szülője meghalt az öröklés megnyílása előtt, akkor azt a részt, amely a hagyatékból az elhunyt szülőnek járt volna, egyenlő mértékben az elhunyt házastárs testvérei öröklik. A túlélő házastárs részesedése a hagyaték felének felel meg, ha az elhunyt szüleivel, testvéreivel és az elhunyt testvéreinek leszármazottaival közösen örököl. Ha az örökhagyó nem hagyott maga után leszármazottakat, szülőket, testvéreket vagy testvéreinek leszármazottait, akkor a teljes hagyaték a túlélő házastársat illeti (a Polgári Törvénykönyv 931–933. cikke).

A túlélő házastárs és az örökhagyó egyéb hozzátartozói, akik a házastársakkal közösen éltek az örökhagyó haláláig, továbbra is jogosultak használni a házat és annak berendezéseit az öröklés megnyíltát követő három hónapig (a Polgári Törvénykönyv 923. cikkének 1. bekezdése).

Print this topic

back to top