5 Mik a válás/különválás következményei?

5.1. Hogyan osztják fel a vagyont (dologi jogok)?

Ha a törvényes házassági vagyonjogi rendszer megszűnik, a közös vagyont és annak felosztását az együttesen örökölt vagyontárgyakra, illetve a vagyon megosztására vonatkozó rendelkezések szabályozzák (a Családjogi és Gyámsági Törvénykönyv 46. cikke).

A közös vagyont felosztják, amikor a vagyonközösségi rendszer a házasság fennállása alatt megszűnik, például bírósági határozat eredményeképpen vagy megállapodás által, illetve amikor a vagyonközösségi rendszer azért szűnik meg, mert a házasságot felbontják (válás vagy különválás esetén). A válási vagy különválási eljárások nem kapcsolódnak a közös vagyon felosztásához. A legtöbb esetben a közös vagyont külön eljárás során osztják fel. Válásra és különválásra bírósági határozat következményeképpen kerülhet sor. A közös vagyont a bíróság vagy a felek olyan megállapodásban oszthatják fel, amelyet közjegyzői okiratba kell foglalni, ha a közös vagyon ingatlant tartalmaz (ugyanez vonatkozik az egyéb különleges jogokra).

A házastársak részesedése a közös vagyonban egyenlő, hacsak a házassági szerződés másképp nem rendelkezik. A bíróságnál kérelmezhető eltérő mértékű részesedések meghatározása (a Családjogi és Gyámsági Törvénykönyv 50 1 cikke).

Mindegyik házastársnak vissza kell fizetni minden olyan költséget vagy kiadást, amelyet a közös vagyonból személyes vagyonára költött, kivéve, ha a költségekből és kiadásokból olyan vagyontárgyakat szerzett meg, amelyek bevételt hoztak. A házastárs megkövetelheti, hogy a személyes vagyonából a közös vagyonra költött költségeit és kiadásait visszatérítsék. Egyik házastárs sem követelheti azon költségek és kiadások visszatérítését, amelyeket a család szükségleteire használtak fel, kivéve, ha ez megnövelte a közös vagyon értékét abban az időpontban, mikor a vagyonközösségi rendszer megszűnt. A visszatérítésnek akkor kell megtörténnie, amikor felosztják a közös vagyont. Azonban a bíróság dönthet úgy, hogy a költségeket korábban kell visszafizetni, ha ez a család jólétéhez szükséges (a Családjogi és Gyámsági Törvénykönyv 45. cikkének 1. és 2. bekezdése).

5.2. Ki a felelős a meglévő adósságért a válást/különválást követően?

A válás/különválás után a házastársak maradnak felelősek a meglévő tartozásokért. A közös vagyon felosztása nem foglalja magában a tartozásokat. A házastársak közti bármilyen megállapodás a tartozások visszafizetéséről hatálytalan a hitelezőkkel szemben, hacsak a hitelező nem járul hozzá ahhoz, hogy az egyik házastárs a tartozást magára vállalja.

5.3. Tarthat-e igényt az egyik házastárs vagyonkiegyenlítésre (nincs vagyonfelosztás, helyette az egyik fél pénzben egyenlíti ki a vagyon felének ellenértékét)?

Az olyan vagyonelkülönítési rendszer megszüntetése esetén, amelyben a felhalmozódott vagyonnövekedést egyenlő mértékben osztották meg, bármelyik házastárs vagyonának a rendszer fennállása közben történt értéknövekedését pénzben vagy természetben ki kell egyenlíteni (a Családjogi és Gyámsági Törvénykönyv 514 cikkének 1. bekezdése). Az ilyen kiegyenlítés iránti követelés elévülési ideje 10 év (a Polgári Törvénykönyv 118. cikke).