5 Mik a válás/különválás következményei?
5.1. Hogyan osztják fel a vagyont (dologi jogok)?
Ellenkező megállapodás hiányában a házasság megszűnése a vagyonközösség megszűnését is jelenti, ami a közös vagyon felosztását eredményezi (az OZ 148. §-ának 1. bekezdése). A felosztás a házastársak közötti megállapodással történik, vagy bíróság rendelkezik róla a házastársak egyikének kérelmére. Mindkét esetben azon szabály alkalmazandó, miszerint a két házastárs részesedése egyenlő mértékű. Mindkét házastárs kérheti azon költségeknek a megtérítését, amelyeket saját személyes vagyonából a közös vagyonra költött, és viszont: köteles kompenzációt fizetni azon összegekért, amelyeket a közös vagyonból a saját személyes vagyonára költött. A közös vagyon felosztásánál különösen a kiskorú gyermekek érdekeit kell figyelembe venni amellett, hogy az egyes házastársak hogyan gondoskodtak a családról, és hogyan járultak hozzá a közös vagyon megszerzéséhez és fenntartásához. A hozzájárulás mértékének mérlegelésekor a közös gyermekekről való gondoskodást és a közös háztartás vezetését is figyelembe kell venni (az OZ 150. §-a).
Ha a vagyonközösségi rendszer megszűnését követő három éven belül nem kötnek megállapodást a megosztásról, és egyik házastárs sem kérte bíróság döntését a közös vagyon megosztásáról, azt kell vélelmezni, hogy a közös vagyon részét képező ingóságok annak a házastársnak a tulajdonát képezik, aki saját vagy a család szükségleteinek a kielégítésére, vagy pedig tulajdonosként kizárólag a háztartás céljaira használja azokat. A többi ingóságot és ingatlan vagyont tekintve, azok közös tulajdonban vannak, és a házastársak részesedése egyenlő. Ugyanez vonatkozik a házastársak egyéb közös vagyoni jogaira, mint például a közös betétekhez és követelésekhez kapcsolódó jogokra is (az OZ 149. §-ának 4. bekezdése).
5.2. Ki a felelős a meglévő adósságért a válást/különválást követően?
Ha a megosztás utáni három évben nem kérték másként, a törvényi vélelem szerint a volt házastársakat a tartozások tekintetében ugyanilyen arányban terheli kötelezettség. Amennyiben a házastársak peren kívül vagy a bírósági eljárás során megállapodnak, a házasság fennállása alatt keletkezett és a közös vagyonkezelésből eredő adósságokat szintén rendezni kell. Ez a rendezés kizárólag a házastársak között érvényes, harmadik felek tekintetében nem. Ennek megfelelően harmadik felek a tartozás kiegyenlítését bármelyik korábbi házastárstól követelhetik.
5.3. Tarthat-e igényt az egyik házastárs vagyonkiegyenlítésre (nincs vagyonfelosztás, helyette az egyik fél pénzben egyenlíti ki a vagyon felének ellenértékét)?
Mindegyik házastárs kérheti azoknak a költségeknek a megtérítését, amelyeket saját személyes vagyonából a közös vagyonra költött. Ezt a követelést a közös vagyon másik házastársra eső részéből kell rendezni.
A közös vagyon rendezésekor a vagyontárgyakat a házastársak részesedésének arányában kell megosztani. Amennyiben az egyik házastársnak juttatott vagyon értéke nagyobb, mint a közös vagyonból való részesedése, a különbözetet köteles a másik házastárs részére készpénzben megfizetni.
