5.1. Hogyan osztják fel a vagyont (dologi jogok)?

A válás a házassági vagyonközösség megszűnését eredményezi. Amennyiben a házastársak a törvényes vagyonjogi rendszert alkalmazták, mindkét házastárs visszaszerzi különvagyona feletti birtokát (a Polgári Törvénykönyv 1467. cikke), és a közös vagyont fele-fele arányban megosztják maguk között (a Polgári Törvénykönyv 1475. cikke). Az ilyen jellegű megosztás előtt kimutatást készítenek (a Polgári Törvénykönyv 1468. cikke) a közös vagyonból a házastársak külön vagyonába (a Polgári Törvénykönyv 1433. cikke) vagy egyik házastárs különvagyonából a közös vagyonba (a Polgári Törvénykönyv 1437. cikke) fizetendő térítésről. Amennyiben a házastárs az adós, a közös vagyonból neki járó részt csökkentik. Amennyiben a házastárs a hitelező, gyakorolhatja jogát a közös vagyon terhére.

5.2. Ki a felelős a meglévő adósságért a válást/különválást követően?

Válás esetén mindkét házastárs felelős marad a házasság alatt vállalt külön adósságaiért. A közös adósságot vállaló házastárs teljes egészében felelős marad ezért az adósságért (a Polgári Törvénykönyv 1482. cikke). A másik házastárs az adósság feléért felelős, de nem perelhető a közös vagyonból neki járó vagyon értékén felül (a Polgári Törvénykönyv 1483. cikke).

5.3. Tarthat-e igényt az egyik házastárs vagyonkiegyenlítésre (nincs vagyonfelosztás, helyette az egyik fél pénzben egyenlíti ki a vagyon felének ellenértékét)?

A közös vagyon megosztása esetén a házastársak és a vagyonközösség közötti bármely visszatérítés figyelembe vételre kerül (lásd fent az 5.1. pontot).

5.3.1. Vagyonegyesítő házassági vagyonjogi rendszer esetén:
- Az igényt készpénzben vagy természetben kell kielégíteni?
- Hogyan történik a követelés megállapítása?
- Mekkora a vagyonkiegyenlítés összege?
- Mikor írják elő a követelést?

A többlet közös vagyonnak minősítése esetén nincsen vagyonközösség vagy közös vagyon. Ha ezt a rendszert megszüntetik, annak a házastársnak, aki kevesebb vagyont halmozott fel, joga van a másik házastárs ellen egyszerű személyes követelés benyújtására. Nem jogosult természetbeni kifizetésre, kivéve, ha erről a házastársak másként állapodtak meg, vagy ha arról bírósági határozat rendelkezik (a Polgári Törvénykönyv 1576. cikke). A részesedésre vonatkozó követelés a rendszer fennállása alatt a két házastárs által felhalmozott különvagyon közötti különbség felével egyenlő (a Polgári Törvénykönyv 1575. cikke), figyelembe véve az eredetileg és a rendszer megszűnésekor meglévő vagyontárgyakat (a Polgári Törvénykönyv 1570–1574. cikke). Ugyanezen szabályok alkalmazandók, ha a házastársak a francia-német közszerzeményi rendszert választották. A részesedésre vonatkozó követelés a rendszer megszüntetését követő három év után évül el (a Polgári Törvénykönyv 1578. cikkének 4. bekezdése).

5.3.2. Egyéb esetekben (nem vagyonegyesítő rendszer)?

A vagyonelkülönítés rendszerének alkalmazása esetén nincsen közös vagyon vagy vagyonközösség. Ennek ellenére részletes nyilvántartás vezetése szükséges a házastársak között, főként, ha az egyik házastárs tulajdonából történt a másik gazdagodása.

Print this topic

back to top