1 Milyen jog alkalmazandó?
1.1. Milyen jog alkalmazandó egy házaspár vagyonára? Milyen kritériumok/szabályok határozzák meg az alkalmazandó jogot? Milyen nemzetközi egyezményeket kell figyelembe venni egyes országok vonatkozásában?
Az 1992. szeptember 1-jét megelőzően megkötött házasságok az általános szabályok alá tartoznak, az ezen időpont és 2019. január 28. között kötöttek pedig az 1978. március 14-én kelt, Házassági vagyonjogi rendszerekre alkalmazandó jogról szóló Hágai Egyezmény alá.
Az 1992. szeptember 1. előtt házasságot kötött házastársak esetén a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jogot főszabály szerint az első házastársi lakóhely határozza meg. Az ennek megfelelően kijelölt jog határozza meg a házastársak közti vagyonjogi kapcsolatokat, függetlenül a vagyontárgyak helyétől. Ez a kapcsolati feltétel állandó: a házasság teljes időtartama alatt az első házassági lakóhely szerinti jog alkalmazandó, még akkor is, ha a házastársak másik országba költöznek.
Az 1992. szeptember 1. után kötött házasságok esetében a házastársak közötti vagyonjogi kapcsolatokra az 1978. március 14-i Hágai Egyezmény alkalmazandó, kivéve az elsődleges rendszert, amelyet a kötelező rendelkezések értelmében alkalmazandó francia előírások szabályoznak (a Polgári Törvénykönyv 212–226. cikke). Ha a házastársak nem jelölték ki az alkalmazandó jogot a házasság előtt, akkor főszabály szerint az első szokásos tartózkodási hely szerinti jog alkalmazandó. A Hágai Egyezmény a szokásjoggal ellentétben három esetet határoz meg, amikor az alkalmazandó jog automatikusan megváltozik (a 7. cikk 2. bekezdése): ha a házastársak közös állampolgárságuk szerinti országban telepednek le; ha a házastársak a házasságkötés után több mint 10 évig tartózkodnak egy országban; olyan házastársak esetében, akik a házasságkötés után nem ugyanabban az országban alakították ki tartózkodási helyüket (és ennek megfelelően a házassági vagyonjogi rendszerükre a közös állampolgárságuk szerinti jog vonatkozott), ha közös szokásos tartózkodási helyüket ugyanabban az országban alakítják ki. Ez az automatikus változás kizárólag jövőbeli hatállyal bír (azonban a 8. cikk megengedi, hogy a házastársak minden vagyontárgyukat az új jog hatálya alá helyezzék, feltéve hogy ez a választás nem érinti hátrányosan harmadik felek jogait).
A 2016. június 24-i 2016/1103 európai rendelet elfogadását követően új szabályok alkalmazandók a 2019. január 29-én és azt követően megkötött összes házasság, valamint a rendelet hatálybalépését megelőzően kötött házasságok tekintetében az alkalmazandó jog meghatározására, utóbbi esetben akkor, ha a házastársak 2019. január 29-én vagy azt követően alkalmazandó jogot választottak a házassági vagyonjogi rendszerükre.
Jogválasztás hiányában a 26. cikk a következőképpen határozza meg az alkalmazandó jog meghatározására vonatkozó kapcsoló elvek rangsorát.
- A házastársak házasságkötést követő első közös szokásos tartózkodási helye.
- Ennek hiányában a házastársak házasságkötéskori közös állampolgársága. Ez a kritérium nem alkalmazható, ha a házastársak több közös állampolgársággal rendelkeznek.
- Ennek hiányában azon állam joga, amelyhez a házastársakat a házasságkötés időpontjában együtt a legszorosabb kötelék fűzi.
Kivételes esetben, és akkor, ha a házastársak egyike azt kívánja, a hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóság úgy dönthet, hogy a házasságkötést követő első közös szokásos tartózkodási helytől eltérő állam joga alkalmazandó (22.3. cikk).
1.2. A házastársaknak lehetőségük van megválasztani az alkalmazandó jogot? Ha igen, ezt a választást milyen elvek vezérlik (pl. a választandó jogok, formai követelmények, visszaható hatály)?
A házastársak jogosultak megválasztani a házassági vagyonjogi rendszerükre alkalmazandó jogot. Az 1978. március 14-i Hágai Egyezmény hatálybalépése (1992. szeptember 1.) előtt kötött házassági szerződések esetén a házastársak teljesen szabadon megválaszthatták alkalmazandó jogként bármely állam jogát. A Hágai Egyezmény hatályba lépésétől 2019. január 28-ig a jogválasztás az Egyezmény 3. cikkében található három jog valamelyikére korlátozódott: azon állam joga, melynek valamelyik házastárs a jogválasztás időpontjában állampolgára, azon állam joga, melyben a házastársak valamelyike a jogválasztás idején szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett, vagy azon állam joga, melybe a házastársak egyike a házasságkötést követően szokásos tartózkodási helyét először áttette. A Hágai Egyezmény azt is lehetővé teszi a házastársak számára, hogy az összes ingatlanukat vagy azok közül egyeseket az ingatlan helye szerinti ország joga alá helyezzék (a 3. cikk 2. bekezdése). A Hágai Egyezmény megköveteli az alkalmazandó jog kifejezett megválasztását vagy annak a házassági szerződés rendelkezéseiben egyértelmű utalással történő kijelölését (11. cikk).
A házastársak a házasság alatt is megváltoztathatják a házassági vagyonjogi rendszerükre alkalmazandó jogot. Ebben az esetben a Hágai Egyezmény alkalmazandó az annak hatálybalépése előtt házasságot kötött házastársak esetén is, azzal a feltétellel, hogy a jogválasztásra a Megállapodás hatálybalépése után került sor (21. cikk). Ilyenkor a választás a 6. cikkben meghatározott két jogra korlátozódik: annak az országnak a joga, amelynek a jog kijelölésekor valamelyik házastárs az állampolgára vagy annak az országnak a joga, ahol a jog kijelölésekor valamelyik házastárs szokásos tartózkodási helye található. A Hágai Egyezmény azt is lehetővé teszi a házastársak számára, hogy az összes ingatlanukat vagy azok közül egyeseket az ingatlan helye szerinti ország joga alá helyezzék (a 6. cikk 2. bekezdése). Az új törvény a házasságkötés napjára visszaható hatállyal alkalmazandó harmadik személyekkel szemben, azonban a házastársak dönthetnek úgy, hogy az alkalmazandó jog változása, így lehetőség szerint a házassági vagyonjogi rendszer csak jövőbeli hatállyal alkalmazandó: ebben az esetben javasolt korábbi házassági vagyonjogi rendszerük megszüntetése. Az 1997. október 28-i 97-987. törvény módosította a polgári törvénykönyvet annak érdekében, hogy az a Hágai Egyezmény rendelkezéseinek jobban megfeleljen, valamint hogy felhívja a nyilvánosság figyelmét a házassági vagyonjogi rendszernek a külföldi jog alkalmazása útján történő megváltoztatására.
A 2016/1103 európai rendelet lehetővé teszi, hogy a felek házassági vagyonjogi rendszerükre alkalmazandó jogként azon államok egyikének jogát válasszák, amelynek legalább a házastársak egyike állampolgára, vagy pedig a jogválasztás idején a házastársak valamelyikének szokásos tartózkodási helye szerinti jogot (22. cikk). Ez a jogválasztás 2019. január 29-től érvényesen kizárólag házassági vagyonjogi szerződésben vagy az alkalmazandó jog megválasztására irányuló megállapodásban és a 23. cikk formai követelményeinek betartásával történhet.
Végül a házasság fennállása alatt a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jog megválasztása csak jövőbeli hatállyal bír, kivéve, ha házastársak másképpen állapodtak meg, amely nem érintheti hátrányosan harmadik felek jogait.
