2 Létezik-e törvényerejű házassági vagyonjogi rendszer, és ha igen, mit biztosít?
2.1. Kérjük mutassa be az általános elveket: Milyen javak képezik a közös tulajdon részét? Milyen javak képezik a házastársak önálló vagyonát?
Amennyiben nincs házassági szerződés, a házastársakra a vagyonközösségi rendszer vonatkozik, azaz vagyonszerzési közösség (a Polgári Törvénykönyv 1400-1491. cikke). A házasságkötés után visszterhesen megszerzett vagyontárgyak közösek. Ugyanakkor a házasságkötés napján már valamelyik házastárs tulajdonában lévő vagyontárgyak vagy az ajándékozás valamint öröklés útján szerzett, illetve a „személyes jellegű” vagyontárgyak a házastárs külön vagyonát képezik (a Polgári Törvénykönyv 1404. cikke).
2.2. Léteznek jogi feltevések a tulajdoni viszonyokat illetően?
A házastársi vagyontárgyak közösnek tekintendők, amennyiben nem bizonyítják, hogy valamelyik házastárs külön tulajdonában vannak (a Polgári Törvénykönyv 1402. cikke).
2.3. Kell-e a házastársaknak vagyoni leltárt készíteniük? Ha igen, mikor és hogyan?
A házastársaknak nem kötelező leltárt készíteniük.
2.4. Ki kezeli a tulajdont? Ki jogosult értékesíteni a tulajdont? Lehetősége van az egyik házastársnak egyedül értékesíteni/kezelni a tulajdont, vagy szükséges-e a másik házastárs hozzájárulása (pl. a házastársak otthonának értékesítése esetén)? Milyen hatással van a másik fél hozzájárulásának hiánya egy jogi tranzakció érvényességére, illetve annak harmadik féllel szembeni megtámadhatóságára?
Mindkét házastárs jogosult különvagyona (a Polgári Törvénykönyv 1428. cikke) és a közös vagyon (a Polgári Törvénykönyv 1421. cikkének 1. bekezdése) feletti kezelési és rendelkezési jog gyakorlására. Ugyanakkor a közös vagyonnal kapcsolatos egyes jogügyleteket kizárólag közösen jogosultak megkötni, tekintettel azok fontosságára. Ez azt jelenti, hogy az ügyletet mindkét házastársnak közösen kell megkötnie, vagy az egyikük kizárólag a másik hozzájárulásával kötheti meg azt. Ez a követelmény kifejezetten a következőkre alkalmazandó: a közös vagyon ellenérték nélküli elidegenítése és harmadik fél felé fennálló adósság fejében biztosítékként rendelkezésre bocsájtása (a Polgári Törvénykönyv 1422. cikke), valamint ingatlanokra, üzleti vagyontárgyakra és közös tulajdonban lévő nem átruházható vállalati részesedések és a hozzá tartozó jogok elidegenítése esetén (a Polgári Törvénykönyv 1424. cikke).
Amennyiben az egyik házastárs megsérti ezen szabályokat, a másik házastárs a jogügylet érvénytelenítését kérheti (a Polgári Törvénykönyv 1427. cikke).
Ha az egyik házastárs helytelenül gyakorolja jogait, vagy arra alkalmatlanná válik, a másik házastárs keresettel fordulhat a bírósághoz, azért, hogy jogainak gyakorlásában őt helyettesíthesse (a Polgári Törvénykönyv 1426. cikke).
Végezetül a házastársak önállóan nem rendelkezhetnek a családi otthonon fennálló jogok felett (a Polgári Törvénykönyv 215. cikkének 3. bekezdése).
2.5. Kötelező érvényű-e az egyik házastárs által kötött jogi tranzakció a másik házastársra is?
A másik házastárs különvagyonát bármelyik házastárs kezelheti, amennyiben erre kifejezetten (a Polgári Törvénykönyv 1431. cikke), hallgatólagosan (a Polgári Törvénykönyv 1432. cikke) vagy bírósági döntés útján felhatalmazást kapott (a Polgári Törvénykönyv 1429. cikke).
2.6. Ki a felelős a házasság alatt felhalmozott adósságért? Milyen vagyontárgy használható fel a hitelezők által a követeléseik kielégítésére?
A házasság előtt keletkezett adósságok az adós házastárs különvagyonát és jövedelmét terhelik (a Polgári Törvénykönyv 1410. és 1411. cikke). A házasság fennállása során vállalt adósságokat az adós házastárs különvagyonából és a közös vagyonból is rendezhetik (a Polgári Törvénykönyv 1413. cikke).
A másik házastárs hozzájárulása nélkül kölcsön vagy biztosíték formájában vállalt adósságok a közös vagyon kizárása mellett kizárólagosan a szerződéskötő házastárs különvagyonából és jövedelméből rendezhetők (a Polgári Törvénykönyv 1415. cikke).
Végezetül, amennyiben az adósságot a házastársak egyetemleges felelősségük mellett vállalták, akkor az a családi vagyontárgyakból rendezhető (a Polgári Törvénykönyv 1418. cikke). Ez vonatkozik kifejezetten azokra az adósságokra, amelyeket a házastársak a háztartás fenntartása vagy a gyermekek oktatása érdekében vállaltak (a Polgári Törvénykönyv 1414. cikke).
