2.1. Kérjük mutassa be az általános elveket: Milyen javak képezik a közös tulajdon részét? Milyen javak képezik a házastársak önálló vagyonát?

Azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a házasságkötés után szereznek, közös vagyonuk részét képezik, éppúgy, mint – többek között – valamelyik házastárs személyes vagyonából származó bevétel és hozam, vagy az a munkából vagy szellemi tevékenységből származó jövedelem, amely a házasságkötés után folyik be. Az egyes házastársak személyes vagyona a következőkből áll:

• azok a vagyontárgyak, amelyeket az egyes házastársak a házasságkötés előtt szereztek;
• azok a vagyontárgyak, amelyeket öröklés vagy ajándékozás útján szereztek a házasság fennállása alatt, kivéve, ha a végrendelet vagy ajándékozási szerződés úgy rendelkezik, hogy a vagyontárgy a közös vagyon része legyen;
• a házastárs személyes használatra szolgáló tárgyai (ruházat, a házastárs foglalkozásához szükséges vagyontárgyak);
• szellemi vagy ipari tulajdonjogok, kivéve az azokból származó jövedelmet;
• az egyik házastárs személyes üzleti tevékenységének céljait szolgáló pénzeszközök és ingóságok, a két házastárs által közösen folytatott üzleti tevékenység során használt pénzeszközök és ingóságok kivételével;
• azok a kártérítési és kompenzációs összegek, amelyeket az egyik házastárs nem vagyoni kár vagy személyi sérülés miatt kapott kártérítésként, meghatározott célokra szolgáló pénzügyi segély címén kifizetett összegek és egyéb olyan juttatások, amelyekre kifejezetten csak az egyik házastárs jogosult, és a nem átruházható jogok;
• azok a vagyontárgyak, amelyeket személyes pénzforrásokból vagy személyes vagyon értékesítéséből szereztek, amennyiben a házastársnak a szerzéskor kifejezetten az volt a szándéka, hogy a vagyontárgyat személyes vagyonként szerezze meg (a Polgári Törvénykönyv 3.89. cikkének (1) bekezdése).

2.2. Léteznek jogi feltevések a tulajdoni viszonyokat illetően?

Minden vagyont közös vagyonnak kell tekinteni mindaddig, amíg be nem bizonyosodik, hogy az csak az egyik házastárs személyes vagyona (a Polgári Törvénykönyv 3.88. cikkének (2) bekezdése).

2.3. Kell-e a házastársaknak vagyoni leltárt készíteniük? Ha igen, mikor és hogyan?

A házastársakat a jogszabályok nem kötelezik vagyonleltár készítésére.

2.4. Ki kezeli a tulajdont? Ki jogosult értékesíteni a tulajdont? Lehetősége van az egyik házastársnak egyedül értékesíteni/kezelni a tulajdont, vagy szükséges-e a másik házastárs hozzájárulása (pl. a házastársak otthonának értékesítése esetén)? Milyen hatással van a másik fél hozzájárulásának hiánya egy jogi tranzakció érvényességére, illetve annak harmadik féllel szembeni megtámadhatóságára?

A közös vagyont a házastársak kölcsönös megállapodása szerint kell használni, kezelni és azzal aszerint kell rendelkezni (a Polgári TörvénykönyvC 3.92. cikkének (1) bekezdése). Ügyletek megkötése során azt kell vélelmezni, hogy a házastárs megszerezte a másik házastárs hozzájárulását, kivéve az olyan eseteket, ahol az ügylet létrejöttéhez a másik házastárs írásbeli hozzájárulása szükséges (a Polgári Törvénykönyv 3.92. cikkének (3) bekezdése). Azok az ügyletek, amelyek egy közös ingatlan vagy az arra vonatkozó jogok elidegenítésével vagy megterhelésével kapcsolatosak, valamint azok az ügyletek, amelyek egy közös vállalkozás vagy értékpapírok, illetve az azokra vonatkozó jogok elidegenítésével vagy megterhelésével kapcsolatosak, kizárólag a két házastárs által együttesen köthetők meg, kivéve, ha az egyik házastárs meghatalmazást kapott a másik házastárstól az adott ügylet megkötésére (a Polgári Törvénykönyv 3.92. cikkének (4) bekezdése).

Ha egy ügyletet a másik házastárs hozzájárulása nélkül kötöttek meg, ez a másik házastárs jóváhagyhatja a jogügyletet egy hónapon belül azt követően, hogy tudomást szerzett arról (a Polgári Törvénykönyv 3.92. cikkének (6) bekezdése). Azokat az ügyletek, amelyeket a másik házastárs hozzájárulása nélkül kötöttek, és az később sem hagyta őket jóvá, a jóváhagyását megtagadó házastárs bíróság előtt megtámadhatja egy éven belül azt követően, hogy tudomást szerzett az ügyletről, feltéve, hogy bizonyítani tudja, hogy az ügyletben részes másik fél rosszhiszeműen járt el (a Polgári Törvénykönyv 3.96. cikkének (1) bekezdése). Azok az ügyletek, amelyeket a másik házastárs írásos hozzájárulásával kellett volna megkötni, vagy amelyeket a két házastárs kizárólag együttesen köthetett volna meg, semmissé nyilváníthatók, függetlenül attól, hogy a másik fél jóhiszeműen vagy rosszhiszeműen járt el, kivéve az olyan eseteket, ahol egyik vagy mindkét házastárs csalárd módon járt el az ügylet megkötésekor, hamis adatokat szolgáltatott a közhiteles nyilvántartásokat vezető intézmények, vagy bármely más intézmény vagy hivatalnok részére. Az ilyen esetekben az ügyletet csak akkor lehet semmissé nyilvánítani, ha az ügyletben részes másik fél rosszhiszeműen járt el (a Polgári Törvénykönyv 3.96. cikkének (2) bekezdése).

2.5. Kötelező érvényű-e az egyik házastárs által kötött jogi tranzakció a másik házastársra is?

Ügyletek megkötése során azt kell vélelmezni, hogy a házastárs megszerezte a másik házastárs hozzájárulását, kivéve az olyan eseteket, ahol az ügylet létrejöttéhez a másik házastárs írásbeli hozzájárulása szükséges (a Polgári Törvénykönyv 3.92. cikkének (3) bekezdése).

2.6. Ki a felelős a házasság alatt felhalmozott adósságért? Milyen vagyontárgy használható fel a hitelezők által a követeléseik kielégítésére?

Az alábbi kötelezettségeket a házastársak közös vagyonából kell teljesíteni:

• azok a kötelezettségek, amelyek a vagyonközösség fennállása során megszerzett vagyont terhelik, és amelyek a szerzés időpontjában fennálltak vagy később keletkeztek;
• a közös vagyon kezelésének költségeivel kapcsolatos kötelezettségek;
• a háztartás fenntartásával kapcsolatos kötelezettségek;
• a jogi költségekkel kapcsolatos kötelezettségek, ha a jogi eljárás a közös vagyonhoz vagy a család érdekeihez kapcsolódik;
• azok a kötelezettségek, amelyek az egyik házastárs által, de a másik házastárs hozzájárulásával, vagy később megadott jóváhagyásával lefolytatott ügyletekből erednek, valamint azok a kötelezettségek, amelyek olyan ügyletekből erednek, amelyekhez a másik házastárs hozzájárulása nem szükséges, feltéve, hogy az ügyletnek a család érdekében kellett létrejönnie (a Polgári Törvénykönyv 3.109. cikkének (1) bekezdése)

Amennyiben a közös vagyon nem elegendő a hitelezők azon követeléseinek kielégítésére, amelyekért a házastársak egyetemlegesen felelősek, a követeléseket a házastársak személyes vagyonából lehet kielégíteni (a Polgári Törvénykönyv 3.113. cikke). 

Print this topic

back to top