2 Létezik-e törvényerejű házassági vagyonjogi rendszer, és ha igen, mit biztosít?
2.1. Kérjük mutassa be az általános elveket: Milyen javak képezik a közös tulajdon részét? Milyen javak képezik a házastársak önálló vagyonát?
A házasságkötéskor a házastársak kötelesek megválasztani házassági vagyonjogi rendszerüket. A házastársak a vagyonegyesítési rendszer, a közszerzeményi rendszer és a vagyonelkülönítési rendszer közül választhatnak.
Ha a házastársak sem a házasságkötéskor, sem házassági szerződés útján nem választották meg házassági vagyonjogi rendszerüket, a vagyonegyesítés törvényi rendszerét kell alkalmazandónak tekinteni. E rendszer szerint a házasság alatt szerzett vagyon a házastársak közös vagyonának minősül.
A vagyonegyesítési rendszer értelmében a következők tartoznak a különvagyonba:
- személyes használati tárgyak (pl. ruházat);
- olyan vagyontárgyak, amelyek a házasság előtt a házastárs tulajdonát képezték;
- a házasság fennállása alatt ingyenesen (pl. ajándékozás vagy öröklés útján) szerzett vagyon;
- a különvagyon tárgyán fennálló jog alapján, illetve a különvagyon ellenében szerzett vagyontárgyak.
A közös vagyon megosztására csak a vagyonegyesítési rendszer megszűnését követően (valamelyik házastárs halála, a házasság felbontása vagy eltérő vagyonjogi rendszerről rendelkező házassági szerződés megkötése esetén) van lehetőség.
A közszerzeményi rendszerben és a vagyonelkülönítési rendszerben a házastársaknak nincs közös vagyonuk.
2.2. Léteznek jogi feltevések a tulajdoni viszonyokat illetően?
A vagyonegyesítési rendszerben a vagyont mindaddig a házastársi közös vagyon részének kell tekinteni, amíg ettől eltérő bizonyíték nem merül fel.
2.3. Kell-e a házastársaknak vagyoni leltárt készíteniük? Ha igen, mikor és hogyan?
A vagyonegyesítési rendszerben és a vagyonelkülönítési rendszerben nincs szükség vagyonleltárra, a közszerzeményi rendszerben azonban el kell készíteni (lásd az 5.3. pontot).
2.4. Ki kezeli a tulajdont? Ki jogosult értékesíteni a tulajdont? Lehetősége van az egyik házastársnak egyedül értékesíteni/kezelni a tulajdont, vagy szükséges-e a másik házastárs hozzájárulása (pl. a házastársak otthonának értékesítése esetén)? Milyen hatással van a másik fél hozzájárulásának hiánya egy jogi tranzakció érvényességére, illetve annak harmadik féllel szembeni megtámadhatóságára?
A vagyonegyesítési rendszerben a házastársak együttesen vagy a másik házastárs hozzájárulásával gyakorolják a közös vagyonukkal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. A házastársi közös vagyonba tartozó ingó vagyontárgyra vagy jogra kötött ügyletet a másik házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni (ingatlanügyletek esetében a másik házastárs hozzájárulásának vélelme nem áll fenn). A család mindennapi szükségleteinek fedezése céljából a házastárs önállóan, a másik házastárs hozzájárulása nélkül is köthet ügyleteket a közös vagyonra.
Ha a házastárs a másik házastárs hozzájárulása nélkül köt a közös ingatlanvagyonra ügyletet, az ügylet érvénytelen.
A házastársak mindegyike jogosult különvagyonát önállóan, saját költségére kezelni, a másik házastárs hozzájárulása nélkül. A házastárs különvagyonába tartozó olyan lakóingatlannal, mely a család lakóhelyéül szolgál, vagy melyet a nem tulajdonos házastárs külön használ a házastárs csak akkor rendelkezhet, illetve azt akkor adhatja harmadik személy használatába, valamint mondhatja fel azon jogviszonyt, mely a használat alapja, ha a másik házastárs hozzájárulásával, azzal a feltétellel, hogy a lakás megszerzésére 2015. január 1. után került sor. A másik házastárs hozzájárulása nélkül kötött ügylet érvénytelen. Ez nem alkalmazandó a 2015. január 1. előtt megszerzett lakások esetén.
A közszerzeményi rendszerben a házastárs vagyontárgya a különvagyonába tartozik, amellyel csak a tulajdonos házastárs rendelkezhet önállóan (a másik házastárs hozzájárulása nélkül), függetlenül attól, hogy a vagyonszerzésre a házasság előtt vagy annak fennállása alatt került-e sor. Azonban a család lakhatását biztosító vagy a nem tulajdonos házastárs által használt lakásra vonatkozó ügylet megkötéséhez szükség van a másik házastárs hozzájárulására. Ha az ilyen ügylet megkötésére a nem tulajdonos házastárs hozzájárulása nélkül került sor, az ügylet érvénytelen, és a másik házastárs visszakövetelheti a lakást a harmadik féltől a rendelkezési jog gyakorlásának érvénytelenségére hivatkozva.
Mindkét házastárs önállóan, saját költségére kezeli különvagyonát.
A vagyonelkülönítési rendszer úgy kezeli a házastársakat vagyoni viszonyaik tekintetében, mintha nem lennének házasok, saját vagyonát mindkét házastárs önállóan, saját költségére kezeli, azzal önállóan rendelkezik.
2.5. Kötelező érvényű-e az egyik házastárs által kötött jogi tranzakció a másik házastársra is?
A választott házassági vagyonjogi rendszertől függetlenül a házastársak számára szolidaritási kötelezettség keletkezik azokból az ügyletekből, amelyeket egyikük kötött a közös háztartás működtetése céljából, a gyermekek érdekében vagy a család egyéb szokásos szükségleteinek fedezésére (ha például az egyik házastárs családi okokból kölcsönt vesz fel, a másik is köteles ezért helytállni). Az ügylet értéke nem haladhatja meg a házastársak életkörülményeivel arányos szintet.
2.6. Ki a felelős a házasság alatt felhalmozott adósságért? Milyen vagyontárgy használható fel a hitelezők által a követeléseik kielégítésére?
A választott házassági vagyonjogi rendszertől függetlenül a házastárs csak olyan mértékig felel a másik házastárs által vállalt kötelezettségekért, amilyen mértékig a másik házastárs cselekedeteivel képviselheti vagy kötelezheti őt.
A vagyonegyesítési rendszerben a házastársak különvagyonuk és közös vagyonuk erejéig teljes mértékben felelnek harmadik személyekkel szemben a következőkért:
- olyan kötelezettségek, amelyeket valamelyik házastárs a családi szükségletek fedezése céljából vállalt;
- a valamelyik házastárs által vállalt szolidaritási kötelezettségek teljesítése;
- olyan kötelezettségek, amelyek esetében a házastárs úgy állapodott meg a harmadik féllel, hogy mind különvagyonával, mind a közös vagyonnal felel (ehhez szükség van a másik házastárs hozzájárulására).
Egyéb kötelezettségek esetében mindkét házastárs a különvagyonával és a közös vagyon felével (azaz a rá eső részével) felel. A hitelező követelheti a közös vagyon megosztását, ha bebizonyosodik, hogy az adós házastárs különvagyona nem elegendő a kötelezettség teljesítéséhez.
