2 Létezik-e törvényerejű házassági vagyonjogi rendszer, és ha igen, mit biztosít?
2.1. Kérjük mutassa be az általános elveket: Milyen javak képezik a közös tulajdon részét? Milyen javak képezik a házastársak önálló vagyonát?
A vagyonközösség elve az ír jog alapján nem alkalmazható, ennek megfelelően az egyes házastársak házasságkötés előtti tulajdona, vagy a házasság fennállása során megszerzett vagyona az adott házastárs tulajdona marad. Bár a házastárs automatikusan nem jogosult a másik házastárs vagyonából való részesedésre, különváláskor és/vagy váláskor a nem tulajdonos házastárs igényt tarthat a másik házastárs törvényes vagyonának egy részére vagy egészére, azzal az indoklással, hogy ez az igény az igazságosság érdekeit szolgálja (az 1995. évi Családjogi törvény 16. cikkének (5) bekezdése és az 1996. évi Családjogi (válási) törvény 20. cikkének (5) bekezdése), a házasság körülményeinek és a különválást/válást kimondó határozat hatásának figyelembe vételével (az 1995. évi Családjogi törvény 16. cikke (2) bekezdésének a)-l) pontja és 1996. évi Családjogi (válási) törvény 20. cikke (2) bekezdésének a)-l) pontja).
2.2. Léteznek jogi feltevések a tulajdoni viszonyokat illetően?
Nem léteznek ilyen jogi vélelmek.
2.3. Kell-e a házastársaknak vagyoni leltárt készíteniük? Ha igen, mikor és hogyan?
A házastársakat a jogszabályok nem kötelezik vagyonleltár készítésére házasságkötéskor. Ugyanakkor, a vagyonrendezéssel járó bírósági különválás vagy válás kimondása iránti kereset benyújtásakor mindkét félnek be kell nyújtania egy olyan vagyonnyilatkozatot, amely részletesen tartalmazza vagyonát, jövedelmét, kötelezettségeit, adósságait és nyugdíjjogosultságait (lásd a 59. rendelkezés 4. szabályát 2001. évi Circuit Court szabályok és az 1997. évi legfelsőbb bírósági szabályok 70A. rendeletet).
2.4. Ki kezeli a tulajdont? Ki jogosult értékesíteni a tulajdont? Lehetősége van az egyik házastársnak egyedül értékesíteni/kezelni a tulajdont, vagy szükséges-e a másik házastárs hozzájárulása (pl. a házastársak otthonának értékesítése esetén)? Milyen hatással van a másik fél hozzájárulásának hiánya egy jogi tranzakció érvényességére, illetve annak harmadik féllel szembeni megtámadhatóságára?
Érvényesen fennálló házasság során mindegyik házastárs maga jogosult vagyonát kezelni, és jellemzően nem szükséges a másik házastárs hozzájárulása a vagyon kezeléséhez és az azzal való rendelkezéshez. A felek közös családi otthona, amelyet az 1995. évi Családjogi törvény 54. cikkének (1) bekezdésével módosított, a családi otthon védelméről szóló 1976. évi törvény 2. cikkének (1) bekezdése definiál, külön védelmet élvez az ír jog alapján. Még akkor is, ha a közös családi otthon kizárólag az egyik házastárs nevén szerepel, a tulajdonos házastárs nem ruházhatja át másra a közös családi otthont, és nem terhelheti meg azt a nem tulajdonos házastárs írásos hozzájárulása nélkül (a Családi otthon védelméről szóló 1976. évi törvény 3. cikkének (1) bekezdése). Amennyiben a fentiek szerinti átruházásra a másik házastárs hozzájárulása nélkül kerül sor, az átruházást semmisnek kell tekinteni (a Családi otthon védelméről szóló 1976. évi törvény 3. cikkének (1) bekezdése). Ugyanakkor semmilyen átruházás nem nyilvánítható semmisnek kizárólag a fenti hozzájárulással kapcsolatos előírás megsértése miatt, amennyiben az átruházás teljes ellenérték fejében, a vevő mások igényeire vonatkozó értesítése nélkül történik (a Családi otthon védelméről szóló 1976. évi törvény 3 cikkének (3)(a) bekezdése).
2.5. Kötelező érvényű-e az egyik házastárs által kötött jogi tranzakció a másik házastársra is?
Nem léteznek ilyen jogügyletek.
2.6. Ki a felelős a házasság alatt felhalmozott adósságért? Milyen vagyontárgy használható fel a hitelezők által a követeléseik kielégítésére?
Mindegyik házastárs felel azon saját tartozásaiért, amelyek a házasság fennállása során keletkeztek, kivéve, ha erről másként állapodtak meg.
