5 Mik a válás/különválás következményei?

5.1. Hogyan osztják fel a vagyont (dologi jogok)?

Mindkét házastárs jogosult a vagyon megosztását követelni a bíróság előtt, a házasság megszűnését követően, illetve a házasság fennállása alatt. A vagyonmegosztást az egyik házastárs hitelezője a másik házastársra kötelező érvénnyel nem bíró kötelezettségek miatt is kérheti. A vagyonmegosztás kezdeti szakaszában meghatározzák a közös vagyont és a házastársak abból való részesedését. A közös vagyon megosztásakor a házastársak részesedését nem lehet minden egyes vagyontárgyra meghatározni; kizárólag a házastársak teljes vagyonban való részesedését határozzák meg. A közös vagyonban való egyenlő részesedés vélelmét meg lehet támadni. Az ilyen vitás esetekben a bíróság az ügy minden körülményét figyelembe veszi, különösen a házastársak jövedelmét, az egyik házastárs által a másiknak nyújtott támogatást, azt, hogy melyik házastársnál helyezték el a gyermekeket, a házastársak hozzájárulását az otthon költségeihez és a család gondozásához, a házastársaknak a közös vagyon fenntartására fordított költségeit, valamint a közös vagyon kezeléséhez, fenntartásához és növeléséhez való, minden egyéb formában történt hozzájárulásukat.

A házastársakat megillető részesedések meghatározása után következik a második szakasz, amelynek során megállapodhatnak a vagyon megosztásának módjáról. A vagyon teljes elkülönítése érdekében választhatnak a fizikai és a jogi megosztás között, illetve a kettőt párhuzamosan is alkalmazhatják. Ha a kérdésben nem tudnak megállapodásra jutni, a bíróság polgári nemperes eljárás keretében először a fizikai megosztást hajtja végre, ezt az eljárást részesítve előnyben a jogi megosztással szemben, amelynek során a vagyont értékesítik, és a befolyt összeget osztják meg. A vagyon fizikai megosztása esetén mindegyik házastárs az őt megillető rész keretein belül azokat a vagyontárgyakat kapja meg, amelyekhez bizonyítékai alapján erősebb jogos érdeke fűződik. A házastárs megkapja azokat a vagyontárgyakat, amelyek hivatása vagy más jövedelemtermelő tevékenységei gyakorlásához szükségesek, és amelyek kizárólag saját személyes használatára szolgálnak, illetve nem képezik különvagyona részét.

5.2. Ki a felelős a meglévő adósságért a válást/különválást követően?

A házastársak a válás után továbbra is egyetemlegesen felelnek a közös adósságaikért a közös vagyon megosztásáig, amely időpontban az adósságokat is meg kell osztani. Amennyiben azokat nem osztják meg, a házastársak egyetemlegesen felelősek maradnak.

5.3. Tarthat-e igényt az egyik házastárs vagyonkiegyenlítésre (nincs vagyonfelosztás, helyette az egyik fél pénzben egyenlíti ki a vagyon felének ellenértékét)?

Amennyiben az egyik házastárs különvagyonának értéke, amelyet a közös adósságok kielégítésére fordított, meghaladja adósságokban vállalt részét, a másik házastárstól visszatérítést kérhet.