5 Mik a válás/különválás következményei?

A házasság megszűnése a házastársi vagyonjogi rendszer megszűnését (az FC 27. cikke) és a közös vagyon megosztását vonja maga után.

5.1. Hogyan osztják fel a vagyont (dologi jogok)?

A házastársak részesedése a közös vagyonból egyenlő mértékű (az FC 28. cikke).

A bíróság azonban úgy is rendelkezhet, hogy a közös vagyon nagyobb részét kapja az a házastárs, akinél kiskorú gyermeket helyeztek el, amennyiben ez különleges nehézségeket okoz a számára. Ez a házastárs az őt megillető részen felül megkapja azokat az ingóságokat is, amelyek a gyermekek nevelésére és taníttatásátra szolgálnak (az FC 29. cikkének 1. és 2. bekezdése). Házasságfelbontás esetén a bíróság akkor is nagyobb részesedést határozhat meg, ha az egyik házastársnak a vagyontárgyak megszerzésében történt közreműködése jelentősen nagyobb volt, mint a másik házastársé (az FC 29. cikkének 3. bekezdése).

Házasságfelbontás esetén mindegyik házastárs jogosult a foglalkozásának vagy hivatásának  gyakorlását szolgáló vagyontárgyak értékének egy részére , valamint a másik házastársat megillető azon követelések  egy részére, amelyeket a házasság fennállása alatt szereztek meg, ha ezek jelentős értékűek, és ha a házastárs saját munkájával, saját pénzével, a gyermekek gondozásával vagy háztartási munkával közreműködött azok megszerzésében. Ezt az igényt a házasságfelbontás  előtt is érvényesíteni lehet, amennyiben annak a házastársnak a magatartása, aki a vagyontárgyat szerezte, veszélyezteti a másik házastárs vagy a gyermekek érdekeit (az FC 30. cikke).

A Családjogi Törvény (FC) 31. cikke) úgy rendelkezik, hogy a 29. cikk 3. bekezdése és a 30. cikk alapján kereset indítására a házasság megszűnését követő egy éven belül van mód; a 29. cikk 1. és 2. bekezdése alapján pedig egy éven belül azt követően, hogy a gyermekelhelyezésről szóló bírósági végzés jogerőre emelkedett.

A vagyonelkülönítési rendszer:

A házastársak által a házasság fennállása alatt szerzett vagyon a saját különvagyonuk (az FC 33. cikkének 1. bekezdése).

A házasság megszűnésekor mindegyik házastárs kérheti a másik házastárs által a házasság fennállása során megszerzett vagyon értékének azt a részét, amely megfelel a megtérítést igénylő házastársnak a vagyon megszerzésében pénzzel, gyermekgondozással, háztartási munkával vagy más módon történt közreműködésének (az FC 33. cikkének 2. bekezdése).

Szerződéses megállapodások:

Házassági szerződéssel a házastársak megállapodhatnak a házasságfelbontás esetén történő vagyonmegosztásról (az FC 38. cikke).

5.2. Ki a felelős a meglévő adósságért a válást/különválást követően?

A Családjogi Törvény 38. cikke (az FC 38. cikke) úgy rendelkezik, hogy a házastársak házassági szerződésükben megállapodhatnak arról, hogyan osztják meg a házasság fennállása során felmerülő kiadásokat és kötelezettségeket. Amennyiben a házastársak nem kötöttek házassági szerződést kötelezettségeik megosztásáról, a 36. cikk 2. bekezdésébe foglalt rendelkezést kell alkalmazni: a házastársak egyetemlegesen felelnek a család mindenkori szükségleteinek fedezése céljából vállalt kötelezettségekért. A házasság bontás miatti megszűnésekor a házastársak továbbra is egyetemlegesen felelősek fennálló, a házasság alatt vállalt kötelezettségeik teljesítéséért, mint egyetemleges adóstársak, mivel már nem házastársakként terheli őket közös felelősség.

5.3. Tarthat-e igényt az egyik házastárs vagyonkiegyenlítésre (nincs vagyonfelosztás, helyette az egyik fél pénzben egyenlíti ki a vagyon felének ellenértékét)?

A Családjogi Törvény szabályozza azokat az eseteket, amikor valamelyik házastárs a közös vagyonból nagyobb részre jogosult (lásd az 5.1. pontot).