3 Hogyan befolyásolhatják a házastársak a vagyonjogi rendszert?
3.1. Mely rendelkezések módosíthatók szerződés által és melyek nem? Milyen házassági vagyonjogi rendszerek választhatók?
A házastársaknak lehetőségük van arra, hogy házassági szerződésben a törvény által biztosított vagyonelkülönítő rendszertől eltérő házassági vagyonjogi rendszerben állapodjanak meg. Azonban nem minden a házastársak által kötött vagyonjogi megállapodás minősül házassági szerződésnek – csak akkor beszélünk ilyenről, ha nagy mértékben helyettesítik a törvény által biztosított házassági vagyonjogi rendszert, és a céljuk a gazdasági kapcsolatok átfogó szabályozása.
Az osztrák jogrendszer a vagyonegyesítő rendszert és az öröklési szerződést ismeri el alternatív házassági vagyonjogi rendszerekként. Azonban a házastársak választása a házassági vagyonjogi rendszerek közül nincsen csupán ezekre korlátozva.
A vagyonegyesítő rendszer esetében két formát különböztetünk meg: a jog által nem szabályozott inter vivos vagyonegyesülés és vagyonegyesülés halál esetén. Az inter vivos vagyonegyesülés általános vagy korlátozott vagyonegyesülésként is strukturálható. Az első esetben a közös vagyont a házastársak teljes házasságba vitt és jövőbeli vagyona jelenti, a második esetben csak bizonyos javak vannak felsorolva a szerződéses megállapodásban. A házastársak a közös javak társtulajdonosai lesznek, az (elképzelt) tulajdoni hányadukat a megállapodás határozza meg – bizonytalanság esetén a jog az egyenlő tulajdoni hányadot tételezi fel. A házastársak között léteznek a társtulajdoni hányadok feletti rendelkezési jogot egymás között korlátozó kikötések, amelyek harmadik féllel szemben nem képeznek megtámadhatósági alapot. A harmadik féllel szembeni megtámadhatóság csak a földhivatali nyilvántartásba a § 364c ABGB szerint bejegyzett elidegenítési és/vagy terhelési tilalom esetén létezik, vagy ha utalás történt a rendelkezési jog korlátozására a társtulajdonlás rögzítésekor.
Az inter vivos vagyonegyesülés esetén a házastársak adósságait a közös vagyon és a két fél önálló, a közös vagyon részét nem képező vagyona is fedezi. Ha az egyik házastárs önállóan vállalta a kötelezettséget vagy máskülönben az személyesen rá vonatkozik (pl. karbantartási vagy kártérítési kötelezettség), akkor az általános vagyonegyesítő rendszer esetén a teljes közös vagyon és az adott fél önálló vagyona is fedezetként szolgál. A korlátozott vagyonegyesítő rendszer esetében ezzel szemben a másik házastársnak nem kell felelnie az ilyen adósságokért a közös vagyonban meglévő saját tulajdoni hányadával.
A halál esetében bekövetkező vagyonegyesülés rendszerében a vagyonelkülönítés egészen az egyik házastárs haláláig fennáll, mindketten szabadon rendelkezhetnek javaikról. Ha az egyik házastárs meghal, akkor a házastársak vagyonát egy közös vagyonban egyesítik, amelyet az adósságok levonása után két részre osztanak. A még élő házastárs kapja az egyik felét, és a másik fél képezi az elhunyt örökségét (§ 1234 ABGB).
Öröklési szerződés esetén az egyik fél a másikra, vagy mindkét fél kölcsönösen a másikra hagyja örökségét (§ 1249 ABGB). Azonban ilyen szerződéssel csak a vagyon háromnegyed részéről lehet rendelkezni (§ 1253 ABGB).
Ezek mellett léteznek előzetes megállapodások, amelyek a napi használatú házassági vagyon, a közös megtakarítások és/vagy a közös lakás felosztását rendezik előre válás esetére. Ezek a megállapodások nem érintik a házasság alatti vagyonelkülönítés alapelvét. A bíró csak akkor térhet el a hatályban lévő előzetes megállapodástól, ha az az egyik félre nézve tisztességtelen hátrányt jelent és ésszerűtlen lenne a felosztási megállapodás alkalmazása rá nézve (§ 97 para 2 Ehegesetz, EheG).
3.2. Mik a formai követelmények és kivel kell felvenni a kapcsolatot?
A házassági szerződéseket és a közös megtakarítások és lakás felosztására vonatkozó előzetes megállapodásokat közjegyzői okiratba kell foglalni (§ 97 para 1 EheG). Ezért ezekben az esetekben a szerződést közjegyző előtt kell megkötni. Ezzel szemben a napi használatú házassági vagyon felosztásáról kötött előzetes megállapodások nem igényelnek írásos formát (§ 97 para 1 EheG).
3.3. Mikor kell megkötni a szerződést és mikortól lesz hatályos?
Házassági szerződés és előzetes megállapodás a házasság ideje alatt bármikor köthető. A házasság előtt megkötött házassági szerződések csak a későbbi házasság esetén lépnek hatályba. A céljukkal összhangban a házassági szerződések és előzetes megállapodások azonnali hatályúak (pl. inter vivos vagyonegyesülési megállapodás), vagy csak az egyik házastárs halálát követően (halál esetén bekövetkező vagyonegyesülés) vagy válás esetén lépnek hatályba (előzetes megállapodások).
3.4. Módosíthatják-e a házastársak a meglévő szerződést? Ha igen, milyen feltételekkel?
A házastársak módosíthatják is a meglévő megállapodást, feltéve, hogy kielégítik a formai követelményeket.
