3 Hogyan befolyásolhatják a házastársak a vagyonjogi rendszert?
3.1. Mely rendelkezések módosíthatók szerződés által és melyek nem? Milyen házassági vagyonjogi rendszerek választhatók?
A házastársak nem kötelesek alávetni magukat a törvényes rendszernek, ehelyett szabadon köthetnek személyes helyzetükre szabott házassági szerződést is.
A Polgári Törvénykönyv három fő kategóriát különböztet meg a szerződéses rendszerekben:
- vagyonközösségi rendszer,
- különvagyon rendszere,
- a szerzemények közösségében való részvétel rendszere.
Mindegyik szerződéses rendszer azon az elven alapszik, amely szerint a házastársak szabadon fogadhatják el a választásuk szerinti házassági vagyonjogi rendszert. Szabadságukra e tekintetben azonban bizonyos korlátozások vonatkoznak, mivel be kell tartaniuk bizonyos elveket.
Ennek megfelelően, a házassági szerződés nem sértheti az elfogadott erkölcsi elveket (a Polgári Törvénykönyv 1387. cikke), nem térhet el a szülői felügyeletre, a törvényes gondviselésre és gyámságra vonatkozó jogszabályoktól (a Polgári Törvénykönyv 1388. cikke), és nem tartalmazhat olyan megállapodást vagy lemondást sem, melynek hatása az öröklés törvényes rendjének megváltoztatása lenne (a Polgári Törvénykönyv 1389. cikke). A Polgári Törvénykönyv 212-226. cikkében foglalt rendelkezéseket be kell tartani, kivéve azokat, amelyek házassági vagyonjogi rendszerek alkalmazását írják elő.
A vagyonközösségi rendszereket a Polgári Törvénykönyv 1497. cikke és az azt követő cikkei határozzák meg. A házastársak többféle házassági vagyonjogi rendszer közül választhatnak, melyek közül a legismertebb a Polgári Törvénykönyv 1526. cikkében szereplő általános vagyonközösségi rendszer. Az általános vagyonközösség esetében minden meglévő és a jövőben megszerzendő, ingó vagy ingatlan vagyontárgy a közös vagyon részét képezi. Ennek megfelelően a házastársak nem rendelkeznek különvagyonnal, ami alól kizárólag az egyik házastársnak természeténél fogva személyes jellegű vagyontárgyai jelentenek kivételt. A házastársak minden tartozása közös tartozás, amelyért mindkét házastárs egyetemlegesen felel. Ez még azokra a tartozásokra is vonatkozik, amelyeket az egyik házastárs a házasságkötés előtt vállalt.
A különvagyon rendszerét a Polgári Törvénykönyv 1536-1541. cikke szabályozza. Ebben a rendszerben elvben a házastársaknak nincs közös vagyona. Minden vagyontárgy vagy az egyik, vagy a másik házastársé. Mindegyik házastárs továbbra is maga kezeli a személyes vagyonát, élvezi annak hasznait és szabadon elidegenítheti, és őt terhelik azok a tartozások is, amelyeket akár a házasság előtt, akár a házasság fennállása alatt saját maga vállalt (a Polgári Törvénykönyv 1536. cikke). Ez alól csak azok a tartozások jelentenek kivételt, amelyeket egyik vagy másik házastárs a háztartás fenntartása vagy a gyermekek nevelése érdekében vállalt.
A szerzemények közösségében való részvétel rendszerét a Polgári Törvénykönyv 1569-1581. cikke szabályozza. Mindegyik házastárs továbbra is maga kezeli a személyes vagyonát, élvezi annak hasznait és szabadon elidegenítheti azt. A házasság fennállása alatt ez a rendszer úgy működik, mintha a házastársak a különvagyon rendszerét választották volna, a házasság megszűnésekor pedig úgy működik, mint a vagyonközösségi rendszer (a Polgári Törvénykönyv 1569. cikke).
3.2. Mik a formai követelmények és kivel kell felvenni a kapcsolatot?
Minden házassági szerződést közjegyző előtt kell megkötni (a Polgári Törvénykönyv 1394. cikke). Ezért elengedhetetlen, hogy ennek elkészítéséhez közjegyzőt keressenek fel.
3.3. Mikor kell megkötni a szerződést és mikortól lesz hatályos?
A házassági szerződés a házasságkötés előtt és a házasság fennállása alatt is megköthető. Ha azt a házasságkötés előtt készítik el, a szerződés csak a házasságkötés napján lép hatályba (Polgári Törvénykönyv 1395. cikk). Ha pedig a felek a házasság fennállása alatt kötik meg, a közokiratba foglalás időpontjában lép hatályba (Polgári Törvénykönyv 1397. pont 2. bekezdés).
3.4. Módosíthatják-e a házastársak a meglévő szerződést? Ha igen, milyen feltételekkel?
Azt követően, hogy a szerződés szerinti vagy törvényes házassági vagyonjogi rendszer már legalább két éve hatályba lépett, a házastársak közjegyzői okirat formájában és bizonyos korlátozások mellett általuk megfelelőnek tartott módosításokat tehetnek az adott rendszeren, vagy akár teljesen meg is változtathatják azt (a Polgári Törvénykönyv 1397. cikkének 1. bekezdése).
