3 Hogyan befolyásolhatják a házastársak a vagyonjogi rendszert?
3.1. Mely rendelkezések módosíthatók szerződés által és melyek nem? Milyen házassági vagyonjogi rendszerek választhatók?
A Polgári Törvénykönyv 1387. cikke határozza meg a házastársak vagyoni jogviszonyainak szabad kialakítására vonatkozó elvet. A házastársak választhatják az egyezményes vagyonközösséget (a Polgári Törvénykönyv 1497. és azt követő cikkei); a vagyonegyesítési rendszert, ahol minden vagyontárgy és adósság közössé válik (a Polgári Törvénykönyv 1526. cikke); a vagyonelkülönítést, ahol nincsen vagyonközösség (a Polgári Törvénykönyv 1536. és azt követő cikkei); a többlet közös vagyonnak minősítését, ahol nincsen vagyonközösség, de válás vagy halál esetén mindegyik házastárs pénzbeli térítésre jogosult, ha kevesebb vagyont halmozott fel a házasság alatt, mint a másik házastárs (a Polgári Törvénykönyv 1569. és azt követő cikkei).
A házastársak soha nem zárhatják ki az „elsődleges” – kizárólag a házasság következtében alkalmazandó – rendszer alkalmazását (a Polgári Törvénykönyv 212. és azt követő cikkei).
2013. május 1. óta a francia-német vegyes házaspárok, bármely Franciaországban vagy Németország területén élő házaspár, illetve a francia vagy német házassági vagyonjogi rendszert alkalmazó házaspár választhatja az új opcionális francia-német házassági vagyonjogi rendszert. Ez a rendszer főként a közszerzeményi rendszeren alapul (a házasság fennállása alatt vagyonelkülönítés, a házasság megszűnésekor mindkét házastárs a házasság fennállása alatt szerzett vagyon felére jogosult).
3.2. Mik a formai követelmények és kivel kell felvenni a kapcsolatot?
A házassági szerződést közjegyzői okiratba kell foglalni (a Polgári Törvénykönyv 1394. cikke). A házassági anyakönyvi kivonatban jelezni kell a szerződéskötés tényét és az azt okiratba foglaló közjegyző nevét és címét (a Polgári Törvénykönyv 76. cikke). Amennyiben ezt nem teljesítik, a házasságot harmadik felekkel szemben úgy kell tekinteni, mint törvényes vagyonközösségi rendszer szerint kötött házasságot.
3.3. Mikor kell megkötni a szerződést és mikortól lesz hatályos?
A házassági szerződést a házasságkötés előtt kell megkötni, és az a házasságkötés napján lép hatályba (a Polgári Törvénykönyv 1395. cikke).
3.4. Módosíthatják-e a házastársak a meglévő szerződést? Ha igen, milyen feltételekkel?
A szerződést a házasságkötés előtt a megkötésre vonatkozó alaki követelmények szerint módosíthatják (a Polgári Törvénykönyv 1396. cikke) (lásd a 3.2. kérdést). Miután a házassági vagyonjogi rendszer két évig hatályban volt, a házastársak dönthetnek úgy, hogy közjegyzői okirattal módosítják azt (a Polgári Törvénykönyv 1397. cikke). A hitelezők és a házastársak felnőtt gyermekei kifogást emelhetnek ezen módosítás ellen. Kifogás esetén, vagy ha az egyik házastársnak kiskorú gyermekei vannak, a módosítást a bíróságnak kell megerősítenie.
