3 Hogyan befolyásolhatják a házastársak a vagyonjogi rendszert?
3.1. Mely rendelkezések módosíthatók szerződés által és melyek nem? Milyen házassági vagyonjogi rendszerek választhatók?
Házassági szerződés megkötésével a házastársak vagyonmegosztást vagy vagyonközösséget köthetnek ki (a Polgári Törvénykönyv 116. cikke).
Ha a házastársak vagyonközösséget kötnek ki, a házastársak házasságkötés előtti vagyona, valamint a házasság fennállása alatt szerzett vagyona elvileg egyetlen, közös, osztatlan egységgé olvad össze. Ez a közös vagyon azonban nem foglalja magában azokat a vagyontárgyakat, amelyekről a házastársak a házassági szerződésben úgy rendelkeztek, hogy azok az egyes házastársak különvagyonába tartoznak.
A házastársak megállapodnak arról, hogy ki kezelje a közös vagyont (férj, feleség vagy ketten együtt). Ha a közös vagyont csak az egyik házastárs kezeli, akkor a jogszabályi korlátozások figyelembevételével jogosult arra, hogy azt saját nevében használja, illetve saját nevében rendelkezzen vele, valamint abból köteles fedezni a család és a közös háztartás kiadásait (a Polgári Törvénykönyv 124. cikke). A másik házastárs hozzájárulása szükséges a közös vagyon részét képező ingatlan elidegenítése, jelzáloggal történő megterhelése vagy azon dologi jog alapítása esetén (a Polgári Törvénykönyv 128. cikke). Ez ugyancsak szükséges a közös vagyonhoz tartozó ingóság ajándékozása esetén, ha az ajándékozás túllépi a szokásos, kisebb ajándékok értékét (a Polgári Törvénykönyv 129. cikke ). Mindegyik házastárs önállóan rendelkezik saját különvagyonával (a Polgári Törvénykönyv 125. cikkének 2. bekezdése).
Vagyonközösség esetén a házastárs különvagyonával is felel a másik házastárs azon tartozásaiért, amelyek a család és a közös háztartás érdekében merültek fel, de csak abban az esetben, ha a közös vagyon és a kötelezettséget vállaló házastárs különvagyona nem elegendő (a Polgári Törvénykönyv 130. cikke).
Ha vagyonelkülönítési rendszert kötnek ki, úgy az egyes házastársak nem csak azt a vagyont tartják meg, amely a házasságkötés előtt tulajdonuk volt, hanem a házasság fennállása alatt a másik házastárstól függetlenül szerezhetnek vagyont, amelyet önállóan használhatnak, kezelhetnek, és mellyel önállóan rendelkezhetnek (a Polgári Törvénykönyv 117. cikke). A házastárs a másik házastárs hozzájárulása nélkül a másik házastárs vagyonát nem használhatja, nem kezelheti és nem is rendelkezhet vele (a Polgári Törvénykönyv 118. cikkének 1. bekezdése). A házastársak azonban megállapodhatnak arról, hogy az egyik házastárs vagyonát a másik házastárs kezeli. Ebben az esetben a vagyont kezelő házastárs felel a súlyos gondatlanságból okozott károkért (a Polgári Törvénykönyv 119. cikke).
A vagyonelkülönítési rendszerben mindegyik házastárs a saját tartozásaiért különvagyonával felel (a Polgári Törvénykönyv 121. cikke).
3.2. Mik a formai követelmények és kivel kell felvenni a kapcsolatot?
A házassági szerződéseket közjegyző előtt, mindkét házastárs jelenlétében kell aláírni, ha pedig valamelyikük kiskorú, annak jogi képviselője jelenlétében (a Polgári Törvénykönyv 115. cikke).
3.3. Mikor kell megkötni a szerződést és mikortól lesz hatályos?
A házassági szerződés a házasság fennállása alatt és a házasságkötés előtt egyaránt megköthető. Ez utóbbi esetben csak a házasságkötés után lehet azt nyilvántartásba venni (a Polgári Törvénykönyv 114. cikke). A házastársak között a szerződés az aláírás időpontjában lép hatályba. Harmadik felekkel szemben a házassági szerződésre csak akkor lehet hivatkozni, ha azt nyilvántartásba vették.
3.4. Módosíthatják-e a házastársak a meglévő szerződést? Ha igen, milyen feltételekkel?
A házastársak ugyanazon feltételek mellett jogosultak a meglévő szerződés módosítására, mint amelyek a szerződés aláírásakor hatályban voltak.