2 Létezik-e törvényerejű házassági vagyonjogi rendszer, és ha igen, mit biztosít?
2.1. Kérjük mutassa be az általános elveket: Milyen javak képezik a közös tulajdon részét? Milyen javak képezik a házastársak önálló vagyonát?
A törvényes házassági vagyonjogi rendszer a vagyonközösségi, amelyet más néven a szerzemények közösségének neveznek (a CC 1400. cikke). A rendszer különbséget tesz a közös vagyon és az egyes házastársak különvagyona között.
A közös vagyon a szerzeményekből áll, azaz azokból a vagyontárgyakból, amelyek a házastársak hivatásbeli tevékenységének jövedelméből, saját személyes vagyontárgyaik hozamaiból és bevételéből származnak, valamint azokból a vagyontárgyakból, amelyeket az egyes házastársak fizetés ellenében szereztek a házasság fennállása alatt (a CC 1401. cikke).
A különvagyon azokból a vagyontárgyakból áll, amelyek a házasságkötés napján már valamelyik házastárs tulajdonában voltak, a házastársak által a házasság fennállása alatt öröklés vagy ajándékozás útján szerzett vagyontárgyakból (a CC 1405. cikke), valamint azokból a személyes jellegű vagyontárgyakból, amelyeket a házasság fennállása alatt szereztek meg, és amelyek valamelyik házastárs különvagyonának minősülnek (a CC 1404. cikke).
2.2. Léteznek jogi feltevések a tulajdoni viszonyokat illetően?
A Polgári Törvénykönyv 1402. cikke alapján minden ingó vagy ingatlan vagyon közös vagyonnak minősül, kivéve, ha a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban bebizonyítják, hogy az valamelyik házastárs különvagyona.
A Polgári Törvénykönyv 1421-1. cikkének 4. bekezdése alapján azt a közös vagyont, amelyről egyik házastárs sem tudja bizonyítani, hogy egyénileg szerezte meg a házasság fennállása alatt, azt a két házastárs közös szerzeményének kell tekinteni.
2.3. Kell-e a házastársaknak vagyoni leltárt készíteniük? Ha igen, mikor és hogyan?
Leltár készítését semmilyen jogszabály nem írja elő. A jövőbeni jogviták elkerülése érdekében azonban ajánlatos lehet közokiratba foglalt vagyonleltárt készíteni.
2.4. Ki kezeli a tulajdont? Ki jogosult értékesíteni a tulajdont? Lehetősége van az egyik házastársnak egyedül értékesíteni/kezelni a tulajdont, vagy szükséges-e a másik házastárs hozzájárulása (pl. a házastársak otthonának értékesítése esetén)? Milyen hatással van a másik fél hozzájárulásának hiánya egy jogi tranzakció érvényességére, illetve annak harmadik féllel szembeni megtámadhatóságára?
Mindegyik házastárs jogosult arra, hogy saját különvagyonát kezelje, élvezze és elidegenítse (a Polgári Törvénykönyv 1428. cikke), a Polgári Törvénykönyv 215. cikkében foglalt korlátozás mellett, amely kimondja, hogy a házastárs egyedül nem idegenítheti el azokat a jogokat, amelyek a család lakhatását biztosítják, sem pedig az otthonhoz tartozó bútorokat. Mindegyik házastárs egyedül kezeli az általa a vagyonközösségbe vitt vagyontárgyakat, és szabadon rendelkezik azok felett (a Polgári Törvénykönyv 1421. cikke).
A házasság fennállása alatt mindkét házastárs által megszerzett vagyonnal egyik házastárs sem rendelkezhet önállóan a másik hozzájárulása nélkül (a Polgári Törvénykönyv 1421-1. cikke).
Ha az egyik házastárs egyedül rendelkezik egy általa egyénileg birtokolt ingósággal, élvezi annak hasznát vagy elidegeníti azt, jóhiszeműen eljáró harmadik felek vonatkozásában úgy kell tekinteni, hogy ő jogosult az adott ügyletet egyedül végezni. Ez a rendelkezés az ingyenesen teljesített ügyletekre nem alkalmazható. A fenti rendelkezés nem vonatkozik továbbá a Polgári Törvénykönyv 215. cikkének 2. bekezdésében említett bútorokra és azokra az ingóságokra sem, amelyekről jellegüknél fogva okkal vélelmezhető, hogy személyes jellegük miatt a másik házastárs tulajdonát képezik (a Polgári Törvénykönyv 222. cikke).
Mindegyik házastárs felelősségre vonható azokért a hibákért, amelyeket a vagyon kezelése során követett el (a Polgári Törvénykönyv 1421-1. cikkének 3. bekezdése). Ebben az esetben a polgári jogi felelősségre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. Csalás vagy a joggal való visszaélés esetén kérhető annak az ügyletnek a semmissé nyilvánítása, amelyet az egyik házastárs hajtott végre egy közös vagyon körébe tartozó vagyontárgy tekintetében. A semmissé nyilvánítás iránti kérelmet a másik házastárs kezdeményezheti attól a naptól számított két éven belül, amikor a cselekmény a tudomására jutott, de legkésőbb a vagyonközösség megszűnése után két évvel (a Polgári Törvénykönyv 1427. cikke).
2.5. Kötelező érvényű-e az egyik házastárs által kötött jogi tranzakció a másik házastársra is?
Mindegyik háztartás önállóan is köthet olyan szerződéseket, amelyek célja a háztartás fenntartása vagy gyermekek nevelése. Minden olyan tartozás, amelyet az egyik házastárs a fent említett célokból vállal, a másikat is egyetemlegesen kötelezi. Nem keletkeznek egyetemleges kötelezettségek olyan kiadás esetében, amely nyilvánvalóan túlzott mértékű a háztartás életmódját, az ügylet hasznosságát vagy hiábavalóságát, illetve a szerződő harmadik fél jó- vagy rosszhiszeműségét illetően. Olyan részletfizetési kötelezettségek esetében sem keletkezik egyetemleges kötelezettség, amelyek nem mindkét házastárs hozzájárulásával jöttek létre (a Polgári Törvénykönyv 20. cikke).
2.6. Ki a felelős a házasság alatt felhalmozott adósságért? Milyen vagyontárgy használható fel a hitelezők által a követeléseik kielégítésére?
Mindegyik házastárs felelős saját személyes tartozásaiért (a Polgári Törvénykönyv 1410. cikke).
Személyes tartozások esetében a hitelezők jogosultak eljárást indítani az adósságot viselő házastárs különvagyona, és a házasság fennállása alatt egyénileg szerzett vagyona ellen (a Polgári Törvénykönyv 1411-1413. cikke).
Azon tartozások esetében, amelyeket csak az egyik házastárs vállalt, a hitelezők lefoglalhatják a teljes közös vagyont és annak a házastársnak a különvagyonát is, aki az adósságot vállalta. Elvileg nem foglalhatják le annak a házastársnak a különvagyonát, aki nem vállalta az adósságot, kivéve, ha a tartozást mindkét házastárs személyesen, egyetemlegesen vállalta, vagy ha az a házastárs, akit a tartozás nem terhel, kezességet vállalt (a Polgári Törvénykönyv 1412-1414. cikke).
