2.1. Kérjük mutassa be az általános elveket: Milyen javak képezik a közös tulajdon részét? Milyen javak képezik a házastársak önálló vagyonát?

A házastársak vagyonjogi viszonyait két rendszer szabályozza:

A vagyonelkülönítésre/a vagyonszerzésben való részvételre vonatkozó rendszer (HCC 1397-1402. cikke):

Ez a rendszer alkalmazandó akkor, ha a házastársak nem kötöttek szerződést. A vagyonelkülönítésre/a vagyonszerzésben való részvételre vonatkozó rendszer (HCC 1397. cikke) azon szabályt írja elő, miszerint a házastársak személyes tulajdonát a házasságkötés nem érinti. Az a vagyon, amellyel a házastársak már a házasságkötés előtt rendelkeztek, és amelyet a házasságkötés után szereztek, továbbra is a különvagyonuk marad, és saját különvagyonukkal mindketten egyénileg felelnek tartozásaikért. A házasság megszűnésekor azonban mindkét házastárs jogosult részesedni a másik házastársnak abból a vagyongyarapodásából, amely a házasságkötés óta keletkezett, amennyiben ő maga is hozzájárult ehhez a gyarapodáshoz (lásd a 5.1. pontot).

A vagyonközösségi rendszer (a HCC 1403-1415. cikke):

A vagyonközösségi rendszer, amely egyáltalán nem nevezhető széles körben elterjedtnek, azt jelenti, hogy a házastársak vagyonközösség létrehozásáról döntenek, egyenlő részesedéssel egymás vagyonából, de úgy, hogy egyik házastárs sem jogosult rendelkezni a közös vagyonból a másikat megillető résszel.

A vagyonközösség hatálya aló tartozó vagyontárgyak (a HCC 1405. cikke):

Amennyiben a vagyonközösségi rendszer mértékére vonatkozóan a szerződés semmilyen rendelkezést nem tartalmaz, ez a rendszer kiterjed minden olyan vagyontárgyra, amelyet a házastársak bármelyike a házasság fennállása alatt visszterhesen szerez, kivéve az olyan vagyontárgyakból származó jövedelmet, amelyeknek az adott házastárs már a házasságkötés előtt tulajdonosa volt. A közös vagyon nem foglalja magában a következőket, még akkor sem, ha azok szerzésére visszterhesen került sor: 1. az egyes házastársak szigorúan személyes használatra vagy hivatásuk, szakmájuk végzésére szolgáló vagyontárgyai, tartozékaikkal együtt, 2. a HCC 464. és 465. cikkében meghatározott igények (olyan igények, amelyek jellegüknél fogva annyira szorosan kapcsolódnak egy személyhez, hogy nem ruházhatók át másra, és nem választhatók el az adott személytől, illetve azok az igények, amelyek a megállapodás szerint nem átruházhatók), valamint 3. a szellemi tulajdonjogok.

2.2. Léteznek jogi feltevések a tulajdoni viszonyokat illetően?

Ha az ellenkezőjét nem bizonyítják, minden vagyontárgyat a közös vagyon részének kell tekinteni.

2.3. Kell-e a házastársaknak vagyoni leltárt készíteniük? Ha igen, mikor és hogyan?

A házastársak nem kötelesek vagyonleltárt készíteni.

2.4. Ki kezeli a tulajdont? Ki jogosult értékesíteni a tulajdont? Lehetősége van az egyik házastársnak egyedül értékesíteni/kezelni a tulajdont, vagy szükséges-e a másik házastárs hozzájárulása (pl. a házastársak otthonának értékesítése esetén)? Milyen hatással van a másik fél hozzájárulásának hiánya egy jogi tranzakció érvényességére, illetve annak harmadik féllel szembeni megtámadhatóságára?

• A vagyonelkülönítés/a vagyonszerzésben való részvétel rendszerében mindkét házastárs a saját vagyonának kezeléséért és az azzal való rendelkezésért felel. Ugyanakkor az egyik házastárs felhatalmazhatja a másikat arra, hogy kezelje az ő személyes vagyonát, elszámolási illetve azon kötelezettség nélkül, hogy átadja az érintett vagyontárgyak kezeléséből származó bevételt, hacsak másként nem állapodnak meg. Ezt a jövedelmet a családi szükségletek fedezéséhez való hozzájárulási kötelezettség részének kell tekinteni (a HCC 1399. cikke).
• A vagyonközösségi rendszer alapján a házastársak egymás közötti megállapodásával kell szabályozni, hogy ki kezelje a közös vagyont, és kinek van joga azzal rendelkezni, mint ahogy azt is, hogy szükséges-e egyetértés abban az esetben, ha úgy állapodnak meg, hogy az egyik házastárs fogja kezelni a vagyont.

2.5. Kötelező érvényű-e az egyik házastárs által kötött jogi tranzakció a másik házastársra is?

Mindkét rendszerben a jogügyletek, amelyet az egyik házastárs kötött, főszabály szerint csak rá nézve kötelező érvényűek. A vagyonközösségi rendszer esetében azonban azoknál a tartozásoknál, amelyeket az egyik házastárs vállalt a házasság fennállása alatt, és amelyek a közös vagyon kezelésével és a család szükségleteinek kielégítésével kapcsolatosak, a nem adós házastárs másodlagosan felel a tartozásokért (lásd a 2.6.b) pontban foglaltakat).

2.6. Ki a felelős a házasság alatt felhalmozott adósságért? Milyen vagyontárgy használható fel a hitelezők által a követeléseik kielégítésére?

• A vagyonelkülönítés/a vagyonszerzésben való részvétel rendszerében ezekért a tartozásokért kizárólag az a házastárs felel, aki vállalta őket. A hitelezők kizárólag az adós házastárs személyes vagyonából elégíthetik ki a követeléseiket.
• A vagyonközösség esetében azonban azokért a tartozásokért, amelyek a házasság fennállása alatt keletkeztek, és amelyek a közös vagyon kezelésével és a család szükségleteinek kielégítésével kapcsolatosak, az adós házastárs a felelős, a hitelezők pedig ennek a házastársnak a személyes vagyonából éppen úgy kielégíthetik a követeléseiket, mint ahogyan a közös vagyonból (és ha ez a vagyon nem elegendő, a nem adós házastárs személyes vagyonából is, legfeljebb követeléseik felének mértékéig; (a HCC 1410. cikke). Személyes adósságok és olyan adósságok esetében, amelyek nem állnak kapcsolatban az adós házastársnak adott felhatalmazással a közös vagyon kezelésére, a hitelezők az adós házastárs vagyonából nyerhetnek kielégítést, és csak akkor kereshetnek kielégítést a közös vagyonból, ha az adós házastárs vagyona nem elegendő, és ebben az esetben is csak a közös vagyon értékének feléig (a HCC 1408-1409. cikke).

Print this topic

back to top