2.1. Kérjük mutassa be az általános elveket: Milyen javak képezik a közös tulajdon részét? Milyen javak képezik a házastársak önálló vagyonát?

A törvényes házassági vagyonjogi rendszer a vagyonközösség, amely a házasságkötéskor lép hatályba. Ebbe minden vagyontárgy beletartozik, amelyet a házastársak külön-külön vagy együttesen a rendszer fennállása alatt szereztek (közös vagyon). A közös vagyonba nem tartozó vagyontárgyak a házastársak személyes vagyonának részét képezik (a Családjogi és Gyámsági Törvénykönyv 31. cikkének 1. bekezdése).

A közös vagyon különösképpen a következőket foglalja magában:

• 1) munkavégzés fejében járó díjazás és az egyéb bevételszerző tevékenységekből befolyt bevétel;
• 2) a közös vagyonból, valamint a házastársak személyes vagyonából befolyt bevétel;
• 3) nyílt vagy alkalmazotti nyugdíjalapból származó pénzügyi bevételek (a Családjogi és Gyámsági Törvénykönyv 31. cikkének 2. bekezdése).

A mindkét házastárs által használt háztartási berendezések szintén a közös vagyon részét képezik, amennyiben öröklés vagy ajándékozás útján szerezték meg őket, kivéve, ha az örökhagyó vagy ajándékozó erről másképp rendelkezett (a Családjogi és Gyámsági Törvénykönyv 34. cikke).

A házastársak személyes vagyona többek között a következőket foglalja magában:

• 1) a vagyonközösségi rendszer hatálybalépése előtt megszerzett vagyontárgyak; öröklés vagy ajándékozás útján megszerzett vagyontárgyak, kivéve, ha az örökhagyó vagy ajándékozó erről másképp rendelkezett; olyan vagyontárgyak, amelyek kizárólag az egyik házastárs személyes szükségleteire szolgálnak; házastárs személyes teljesítményeinek ellenszolgáltatásaként kapott vagyontárgyak; és személyes vagyontárgyakért cserében kapott vagyontárgyak, hacsak külön szabályok erről másképpen nem rendelkeznek;
• 2) a közös tulajdonban lévő vagyonból eredő tulajdonosi jogok, amelyek külön rendelkezések hatálya alá tartoznak (pl. közös tulajdon polgári jogi vagy kereskedelmi társaságban);
• 3) azon elidegeníthetetlen jogok, amelyekre kizárólag egy személy jogosult;
• 4) testi sérülés vagy egészségkárosodás miatt kapott kártérítésére vagy bántalmazás kompenzálására kapott vagyontárgyak. Azonban ez nem foglalja magában a házastárs keresőképességének részleges vagy teljes elvesztése miatt, illetve jövőbeni megnövekedett szükségletei vagy beszűkült kilátásai miatt kapott munkaképtelenségi ellátást;
• 5) munkavégzés fejében járó díjazásra vagy egyéb bevételszerző tevékenységekből származó bevételekre vonatkozó követelések;
• 6) szerzői jog és a kapcsolódó jogok, szellemi tulajdonjogok és egyéb szerzői jogok (a Családjogi és Gyámsági Törvénykönyv 33. cikke).

2.2. Léteznek jogi feltevések a tulajdoni viszonyokat illetően?

Az, hogy adott vagyontárgy a közös vagy személyes vagyonhoz sorolandó, attól függ, hogy melyik fentebb felsorolt kategóriába tartozik, figyelembe véve azt is, hogy milyen módon került sor az adott vagyontárgy megszerzésre (lásd a 2.1. pontot).

2.3. Kell-e a házastársaknak vagyoni leltárt készíteniük? Ha igen, mikor és hogyan?

Ez nem szükséges. Ugyanakkor, leltárt mindig lehet bizonyíték céljából készíteni.

2.4. Ki kezeli a tulajdont? Ki jogosult értékesíteni a tulajdont? Lehetősége van az egyik házastársnak egyedül értékesíteni/kezelni a tulajdont, vagy szükséges-e a másik házastárs hozzájárulása (pl. a házastársak otthonának értékesítése esetén)? Milyen hatással van a másik fél hozzájárulásának hiánya egy jogi tranzakció érvényességére, illetve annak harmadik féllel szembeni megtámadhatóságára?

2.5. Kötelező érvényű-e az egyik házastárs által kötött jogi tranzakció a másik házastársra is?

Bármelyik házastárs külön birtokolhat, és használhat minden vagyontárgyat, amely a közös vagyon részét képezi (a Családjogi és Gyámsági Törvénykönyv 34¹ cikke). A törvényes vagyonközösségi rendszer fennállása alatt egyik házastárs sem kérheti a közös vagyon megosztását. Továbbá egyik házastárs sem rendelkezhet a közös vagyon olyan részével vagy annak olyan meghatározott vagyontárgyával, amely az ő tulajdonába kerülne, ha a törvényes vagyonközösségi rendszer megszűnne (a Családjogi és Gyámsági Törvénykönyv 35. cikke), illetve nem vállalhat kötelezettséget az ezekkel történő rendelkezésre. A házastársak kötelesek a közös vagyon kezelésében együttműködni (a Családjogi és Gyámsági Törvénykönyv 36. cikkének 1. bekezdése). Bármelyik házastárs kezelheti a vagyont önállóan, de az ilyen jellegű kezelés kizárja a lent felsorolt tevékenységeket (azaz azon tevékenységeket, amelyekhez a másik házastárs hozzájárulása szükséges). Az egyik házastárs kifogást emelhet a másik házastárs közös vagyonra vonatkozó kezelésével szemben, kivéve azon tevékenységeket, amelyek a mindennapokat érintik, vagy a család mindennapi szükségleteinek kielégítését szolgálták, illetve amelyek bevételszerző tevékenység részét képezték (a Családjogi és Gyámsági Törvénykönyv 36¹. cikkének 1. és 2. bekezdése).

A bíróság az egyik házastárs kérésére indokolt esetben megfoszthatja a másik házastársat a közös vagyon önálló kezelésének jogától. A bíróság dönthet úgy is, hogy a házastárs hozzájárulása helyett az ő engedélyére lesz szükség a Családjogi és Gyámsági Törvénykönyv 37. cikkének 1. bekezdésében foglalt ügyletekhez.

A másik házastárs hozzájárulása szükséges:

• 1) minden olyan jogügylet esetén, amely az ingatlanvagyon elidegenítésére, jelzáloggal való megterhelésére, illetve ingatlanvagyon vételére vagy arra történő állandó haszonélvezeti jog alapítására irányul, vagy minden egyéb olyan jogügylet esetén, amely az ingatlanvagyon használatát és hasznosítását érinti;
• 2) minden olyan jogügylet esetén, amely egy épület vagy létesítmény dologi jogának elidegenítését, jelzáloggal való megterhelését vagy vételét érinti;
• 3) minden olyan jogügylet esetén, amely mezőgazdasági birtok vagy vállalkozás elidegenítését, jelzáloggal való megterhelését, vételét vagy bérbeadását érinti;
• 4) a közös vagyonból történő ajándékozás esetén, kivéve a szokásosan elfogadott ajándékokat (a Családjogi és Gyámsági Törvénykönyv 37. cikkének 1. bekezdése).

Bármilyen megállapodás, amelyet az egyik házastárs a másik beleegyezése nélkül köt meg, semmis, kivéve, ha a másik házastárs azt utólag jóváhagyta. Az egyoldalú jogügylet, amelyet az egyik házastárs kötött a másik beleegyezése nélkül, szintén semmis (a Családjogi és Gyámsági Törvénykönyv 37. cikkének 2–4. bekezdése).

2.6. Ki a felelős a házasság alatt felhalmozott adósságért? Milyen vagyontárgy használható fel a hitelezők által a követeléseik kielégítésére?

Mindkét házastárs egyetemlegesen felel a bármelyikük által, a család mindennapi szükségletei kielégítése érdekében vállalt tartozásokért (a Családjogi és Gyámsági Törvénykönyv 30. cikke). Amennyiben bármelyik házastárs a másik hozzájárulásával adósságot vállal, a hitelezőnek joga van a tartozás közös vagyonból történő rendezését követelni. Amennyiben bármelyik házastárs a másik hozzájárulása nélkül adósságot vállal, vagy ha az adósság nem jogügyletből származik, vagy ha az adósságot a vagyonközösségi rendszer házastársak közti hatálybalépése előtt vállalták, vagy ha az adósság személyes vagyontárgyakkal kapcsolatos, akkor a hitelező kizárólag azt követelheti, hogy a tartozást az adós személyes vagyonából vagy a közös vagyonba tartozó egyedi vagyontárgyakból (pl. munka utáni díjazás) rendezzék (a Családjogi és Gyámsági Törvénykönyv 41–42. cikke).

Print this topic

back to top