2 Létezik-e törvényerejű házassági vagyonjogi rendszer, és ha igen, mit biztosít?
2.1. Kérjük mutassa be az általános elveket: Milyen javak képezik a közös tulajdon részét? Milyen javak képezik a házastársak önálló vagyonát?
Ha a házastársak nem kötnek házassági szerződést, a számukra alkalmazandó házassági vagyonjogi rendszer a törvényes vagyonközösségi rendszer. E rendszer szerint bármelyik házastárs által a vagyonközösségi rendszer fennállása alatt megszerzett minden vagyontárgy a közös vagyon részét képezi a Polgári Törvénykönyv 339. cikkének megfelelően. A Polgári Törvénykönyv 340. cikke alapján mindkét házastárs személyes vagyona az alábbiakat foglalja magában: öröklés vagy ajándékozás útján szerzett vagyontárgyak, kivéve, ha az örökhagyó vagy ajándékozó kifejezetten kikötötte, hogy a vagyontárgyaknak a közös vagyon részét kell képezniük; valamelyik házastárs személyes használati tárgyai; a házastárs foglalkozásának gyakorlásához szükséges vagyontárgyak; a házastárs művei feletti szellemi tulajdonjogok; díjként vagy jutalomképpen kapott vagyontárgyak; tudományos vagy irodalmi kéziratok, rajzok vagy művészi projektek, feltalálói projektek; bármely vagyoni vagy nem vagyoni kárért fizetett biztosítási juttatások és kompenzációk; a személyes vagyontárgyakat helyettesítő vagyontárgyak, pénzösszeg vagy bármilyen érték, valamint ezen vagyontárgyakért cserében kapott vagyontárgyak, továbbá a személyes vagyontárgyak hasznai.
2.2. Léteznek jogi feltevések a tulajdoni viszonyokat illetően?
Ha nem készítenek vagyonleltárt (lásd a 2.3. alatt), az ingó vagyontárgyak vélelmezhetően a közös vagyon részét képezik, amíg ennek ellenkezőjét be nem bizonyítják. A Polgári Törvénykönyv 357. cikkének 2. bekezdésével összhangban a házastársak vélelmezhetően egyenlő mértékben vettek részt a közös vagyon megszerzésében és a közös kötelezettségek teljesítésében, amíg ennek ellenkezőjét be nem bizonyítják.
2.3. Kell-e a házastársaknak vagyoni leltárt készíteniük? Ha igen, mikor és hogyan?
A Polgári Törvénykönyv 343. cikkének 3. bekezdése alapján a törvényes vagyonközösségi rendszerben a házastársak kötelesek leltárt készíteni a házasság előtt szerzett ingó vagyontárgyaikról, amelyet vagy közjegyző által vagy személyes aláírásukkal hitelesítenek. Ezt a leltárt a házasságkötés előtt el kell készíteniük. Továbbá, ha a házastársak a vagyonelkülönítési rendszert választják (lásd a 3.1. alatt), a megállapodás hatálya alá tartozó ingó vagyontárgyaikról közjegyzőnek kell vagyonleltárt készítenie.
2.4. Ki kezeli a tulajdont? Ki jogosult értékesíteni a tulajdont? Lehetősége van az egyik házastársnak egyedül értékesíteni/kezelni a tulajdont, vagy szükséges-e a másik házastárs hozzájárulása (pl. a házastársak otthonának értékesítése esetén)? Milyen hatással van a másik fél hozzájárulásának hiánya egy jogi tranzakció érvényességére, illetve annak harmadik féllel szembeni megtámadhatóságára?
A közös vagyont illetően mindegyik házastársnak joga van a közös vagyont használni és kezelni, valamint a másik házastárs hozzájárulása nélkül önállóan közös vagyont szerezni (a Polgári Törvénykönyv 345. cikke). A közös vagyon elidegenítésére és megterhelésére vonatkozó jogügyleteket kizárólag mindkét házastárs hozzájárulásával lehet megkötni. Azonban a közös vagyonba tartozó ingóságok felett, amelyek elidegenítéséhez nincs szükség nyilvánossághoz kötődő alakiságra, bármelyik házastárs saját maga rendelkezhet (a Polgári Törvénykönyv 346. cikke). A másik házastárs kifejezett hozzájárulása nélküli jogügylet érvényteleníthető.
A házastársak közös lakóhelyéül szolgáló lakásra, illetve a gyermekek lakóhelyéül szolgáló családi lakásra vonatkozó jogügyleteket egy különleges rendszer szabályozza. Egyik házastárs sem rendelkezhet önállóan a családi lakás feletti jogokkal vagy köthet a lakás használatát érintő jogügyleteket, még akkor sem, ha ő a lakás kizárólagos tulajdonosa. Ugyanakkor, ha a másik házastárs törvényes ok nélkül megtagadja a hozzájárulást, a családjogi és gyámsági ügyekben illetékes bíróság engedélyezheti a jogügylet megkötését. A hozzájárulását nem adó házastárs kérheti a jogügylet érvénytelenítését, ha a lakást családi lakásként ingatlan-nyilvántartásba vették. Az érvénytelenítést akkor is lehet kérni, ha a családi lakás jelleget nem vették nyilvántartásba, de ennek ténye egyéb okokból ismert volt a lakást megszerezni kívánó harmadik fél előtt. Egyéb esetekben kizárólag kártérítés követelhető a másik házastárstól (a Polgári Törvénykönyv322. cikke).
2.5. Kötelező érvényű-e az egyik házastárs által kötött jogi tranzakció a másik házastársra is?
A családi élet szokásos kiadásainak és a közös vagyon fenntartásával, kezelésével és megszerzésével kapcsolatban felmerülő kiadásoknak a fedezésére valamely házastárs által vállalt kötelezettségek a házastársak közös kötelezettségei, még akkor is, ha ezeket a kötelezettségeket kizárólag egyikük vállalta; a házastársak közös vagyonukkal felelnek az ilyen adósságokért (a Polgári Törvénykönyv 351. cikke).
2.6. Ki a felelős a házasság alatt felhalmozott adósságért? Milyen vagyontárgy használható fel a hitelezők által a követeléseik kielégítésére?
A Polgári Törvénykönyv 351. cikkében foglaltak szerint a házastársak közös vagyonukkal felelnek a közös adósságokért. Azonban, ha a közös vagyon nem elegendő a közös kötelezettségek teljesítésére, a házastársak személyes vagyonukkal egyetemlegesen felelnek, és az adósságot megfizető házastársnak a másik házastárssal szemben megtérítési, valamint a kompenzáció megfizetéséig visszatartás joga keletkezik (a Polgári Törvénykönyv 352. cikke).
